VÍZ ÉS PIGMENT
Akvarell workshop
a FUGA – Budapesti Építészeti Központban
Zsóka László négy évvel ezelőtt kezdett el ismerkedni az
akvarell technikájával. Ez az alkotási módszer annyira magával ragadta, hogy a
benne rejlő lehetőségeket és az alkotás élményét most a nagyközönség számára is
elérhetővé teszi. A fiatal művész január 23.-án, közös festésre hív minden
érdeklődőt, a FUGA Budapesti Építészeti Központba. Az esemény kapcsán a technika
érdekességeiről kérdeztük.
Mi vonz téged
leginkább az akvarell festésben?
Számomra ez a technika a művészi szabadságról szól. Az
alkotás gyors és lendületes, könnyed, de mégis erőteljes. Amikor a látványvilág
már kiszámíthatóvá válik számunkra, akkor is képes teljesen átírni minden róla
alkotott szabályt. Elég egy csepp víz, egy fröccsenés és minden másképp alakul,
így sokszor a véletlenből születnek fantasztikus felületek.
Hogyan
szerettél bele ebbe a technikába?
Egyszer egy esti séta alkalmával Budapesten. A
lámpafények játékát figyeltem a pubok, éttermek falain, teraszain és arra
gondoltam, mi lenne, ha akvarellel próbálnám meg visszaadni azt, amit látok.
Így született meg a Let's start the night! című képem.
Milyen
eszközökre van szükség egy akvarellel készítéséhez, milyen fortélyai vannak a
technikának?
Elsősorban egy nagyon jó ecsetre és papírra. A festék
minősége is fontos természetesen, de számomra az első kettő a leglényegesebb. Papírból mindig 300 grammos, érdes felületű akvarell papírt használok, Az Arches és Saunders Waterford márkákat tudnám ajánlani. Festőállványnak mindenképp olyat válasszunk, amin gyorsan és egyszerűen tudjuk
állítani a dőlésszöget, a víz folyásának irányítása miatt. Műanyag ecsetet ne
használjunk, érdemes beruházni egy-két jobb minőségű mókus szőr ecsetre.
Mennyi időbe
telt, amíg sikerült megszelídítened a vizet, hogy tudatosan irányítani tudd?
Azt hiszem nagyjából két évnyi akvarellezés után kezdett
tudatossá válni az, amit csinálok, de persze ez egy olyan dolog, amiben sosem
lehet elég jó az ember. Minden képpel újabb és újabb lehetőségekre lelhetünk,
és minden elrontott kép egy újabb tanulság.
Vannak kedvenc kompozíciós témáid?
Igen, a városi utcák, terek, kávéházak. Leginkább az
adott hely hangulatára koncentrálok, szeretem a képet tele festeni nyüzsgő
tömeggel, emberekkel. Es imádom a napernyőket!
Milyen
különlegességekkel tudod igazán látványossá, változatossá tenni a képeidet?
Az akvarell rengeteg lehetőséget rejt, gyakorlatilag
bármit megtehetünk a víz segítségével. Egy kis permetező palackkal fantasztikus
dolgokat művelhetünk a már papírra felvitt pigmenttel.
Kiknek ajánlod
ennek a technikának a kipróbálását?
Mindenkinek, akármennyi ismerettel is rendelkezik a
festészetben. Nagyon várom, hogy másokkal is megismertethessem ezt a technikát,
biztos vagyok benne, hogy a résztvevőkkel együtt nagyon jól fogjuk érezni
magunkat a festés során. Remélem, hogy az én ismereteim is rengeteg dologgal
bővülnek majd, ugyanis egymástól lehet a legtöbbet tanulni, amire egy közös
alkotás tökéletes lehetőség.
Hogyan épül fel
egy ilyen interaktív, közös festés?
Egy közös beszélgetéssel kezdünk, az akvarellről,
egymásról, magunkról. A téli időjárás miatt most nem a szabadban, hanem fotóról
fogunk festeni. Elkészítek egy akvarellt a saját vízióm szerint, közben
megpróbálok minél többet beszélni a színekről, a kép felépítéséről, a víz és
pigment arányáról. Ezután a workshop résztvevői is elkészítik saját képüket,
amiben igyekszem minél többet segíteni tapasztalataimmal, tanácsaimmal.
Mivel ez az
első ilyen rendezvényed vannak a partnereid a szervezésben?
Az Urban Sketchers Budapest egyesület vezetője, Nagy
Zsuzsa rengeteget segít a szervezésben, neki köszönhetem, hogy a FUGA Budapesti
Építészeti Központban tarthatom a workshopot. A FUGA mindent biztosít, amire
szükségünk lesz, ennél jobb helyet nem is találhattunk volna egy ilyen
rendezvényre.
Vannak kedvenc
"akverellistáid"?
Persze! Joseph Zbukvic, Herman Pekel, Alvaro Castagnet és
Daniel Barkley. Természetesen William Turner elkerülhetetlen, ezen felül
Vaszilij Kandinszkij akvarelljeit is szeretem.
No comments:
Post a Comment