A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tam Korsun. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tam Korsun. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. január 22., kedd

105. közös rajzolás a Földalatti Vasúti Múzeumban

2018. január 12-én

A Deák téri aluljáróban bújik meg a Millenniumi földalatti régi pályaszakasza, amelyet 1955-ben iktattak ki az eredeti nyomvonalból. A kontinens első - 1896. május 2-án átadott- földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, mely 1975-ben nyílt meg.  



Itt állították ki a régi kocsikat, a korabeli egyenruhákat, a földalatti építésének történetét, illetve a fővárosi közlekedéssel kapcsolatos relikviákat. 1990-ben felújították a múzeumot. 
19. század utolsó évtizedei Budapest fejlődésének történelmi léptékben is meghatározó időszakát jelentik. A városfejlesztés egyik kiemelkedő alkotása az Andrássy úti tengely kialakítása volt. Az 1870 nyarán megalakult Közmunkatanács első városrendezési elgondolásában a sugárút mint adottság már szerepel és még abban az évben meghatározták a pontos vonalvezetését, három szakaszra történő felosztását. Elkészült a vonatkozó rendezési terv és a költségvetés, majd az Országgyűlés 1870 decemberében jóváhagyta a megvalósítást. A Közmunkatanács kezdettől fogva ellenezte felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítését a sugárúton. Balázs Mór javaslata nyomán egyre inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a Közmunkatanácsot. A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül.
Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles és 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. A nagykörúti főgyűjtővezeték határozta meg a maximális mélységet, így az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.




A világ első villamos hajtású földalatti vasútja volt, eredeti hossza 3700 méter volt. Baloldali közlekedés volt akkor a föld alatt is. Gyermekkoromban még utaztam vele, és nagyon furcsa volt feljönni a felszínre, ahol már jobb oldali volt a közlekedés. 1970-ben, a felújításkor , illetve a vonal meghosszabbításakor a föld alatt is jobboldali közlekedés lett. A munkálatokkal Budapest egyesítésének centenáriumára készültek el. 1973. december 30-án adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került. Ekkor helyezték át a Deák téri megállót az Erzsébet tér alá, a kiiktatott pályaszakaszon létesült a Múzeum. Férjemmel elmentünk megnézni, hogyan emelik be darukkal a múzeum kocsijait. 1995-ben újabb felújításra került sor, az állomások visszakapták eredeti Zsolnay téglás burkolatukat. 
Manapság egy idegenforgalmi pont került a múzeum elé, azon kell átverekedni magunkat. Egy közlekedési jegy áráért beléphetünk a múltba,. A régi kocsik mellett több korhűen öltözött bábu segíti leképzelni a régi időket. 



Kilencen jöttünk össze a 105. közös rajzolásra köztük egy angol és egy ukrán rajzoló is. Sajnos nem mindenki tudott maradni végig, így hiányos csoportképünk született. 


A múzeum területe nem nagy, de mindenki talált magának rajzolni valót. 
Örs

 Zsuzsa

 Rachel

 Jan

 Rachel

Tam

Az elkészült művek:



Eddig a következő alkotásokról kaptunk képet:



Horváth Izabella: Makett


Rachel Appleby: Áramszedő

Mag Zsuzsa: Jelzőlámpa


Horváth Izabella: Utasok


Jan: Látogatók


Ligeti Zsuzsa: A lila ruhás nő

Rostás Ica: Vasúti kocsi belső

Tam Korsun: A szerelvény eleje

Ligeti Zsuzsa: Kalauz és nézelődő gyermek

Horváth Izabella: Látogató

Horváth Izabella: Fa téglák a Sugár útról

Rostás Ica: Makett

???????

  Ligeti Zsuzsa: Urban sketchers

Mag Zsuzsa:Utasok

Hiányzik még néhány alkotás, kérem tegyétek fel az oldalunkra, vagy küldjétek el nekem. Nem emlékszem az alkotóra néhány esetben, vagy rosszul jegyeztem meg. Kérem, jelezzétek, javítom.

Ligeti Zsuzsa

2018. május 30., szerda

89. közös rajzolás május 27-én a Városligetben


A Városliget helye mindig is vizenyős volt, területét erdő borította. Boráros János városbíró 1794-ben javasolta, hogy az elhanyagolt városszéli erdőt alakítsák át Pest város közönségét szolgáló pihenőhellyé. A világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkjára 1813-ban írtak ki pályázatot. 1817-ben hozzákezdtek a népkert kiépítéséhez, ám az eredeti terv pénz hiányában csak félig valósult meg. A Városliget az 1840-es évektől így is a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé vált. A tó és a szigetek kialakítását a városligeti mocsárból 1799-ben kezdték meg. Amikor a Városliget József nádor halála után működésképtelenné vált, a Királyi Szépítő Bizottmánytól 1861-ben visszakerült Pest fennhatósága alá, a város vezetése hozzáfogott rendbetételéhez. 1863-ra újraszabályozták a tavat, 1866-ban megnyílt az állatkert, 1877-től működött az artézi fürdő, 1881-től pedig szabályozták a park használatát. Működni kezdett az összes alapintézmény, az 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal. 


A tó szerepe a Liget életében a korcsolyázás népszerűvé válásával felértékelődött. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el Vajdahunyad várának mását a ligetben



Az eredeti Vajdahunyad vára Erdélyben

 A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel. Az ország különböző építészeti emlékeiből válogatták a részleteket. ma is izgalmas felfedezni, melyik részlet honnan való. 


A kompozíció nagy közönségsikere miatt 1901 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. 


A Városliget mindig is kedvelt helye volt a fővárosiaknak. A képet nézve felmerült, hogy legközelebbi rajzolásnál megadjuk a kötelező dreszkódot. 

Úgy gondoltuk, sok rajzolni, festeni valót találunk a Ligetben. Igazi pikniket terveztünk, pléddel, piknikes kosárral. Egy dologgal nem számoltunk, ezen a hétvégén a Gyermeknap miatt hatalmas tömeg lepte el minden négyzetméterét a Ligetnek. Több helyen is hangos zenes szólt, igazi hungarikumként dél-amerikainak mondott mű-zene. 

Voltak, akik már a gyülekező alatt rajzoltak


Ligeti Zsuzsa: A Hidas kapu

Tizenegyen gyűltünk össze és sokat alkottunk: 



Gyönyörű napnak ígérkezett, esőre csak 30%-ban számíthattunk. Ugyan sokszor hatalmas felhők érkeztek, de megúsztuk eső nélkül. 
Árnyas fák alatt kerestünk helyet. 



Szerencsére ide csak szűrve jutott el a tömeg hangja, nagy nyugalomban tudtunk alkotni. Témánk természetesen a Vajdahunyad vára volt, amire nagyon jó rálátásunk volt. 

Harrach Orsi

 Káli Mónika


Horváth Iza (szén)


Káli Mónika

Szentpéteri Zsuzsa

Mag Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: A "Nyebojsza" torony



Ligeti Zsuzsa


Ligeti Zsuzsa



Lévay Örs csak ezt a munkájával készült el a helyszínen, a többit otthon fejezte be. 



Lévay Örs


Lévay Örs

Horváth Izát a részletek ragadták meg

A másik nagy témát a rajzolók, és más emberek szolgáltatták:




Ligeti Zsuzsa: Olga



Olga Lo: Zsuzsa

Iza, Orsi, Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: Iza, Orsi, Zsuzsa

Alíz

Tam

Ica

Mag Zsuzsa: Olga, Alíz, Zsuzsa, Örs

 Mag Zsuzsa: Móni és Ica
Mag Zsuzsa: Örs és a lányok


Szenzpéteri Zsuzsa: Tam, Alíz és Iza

Lévay Örs: rajzolók

Harrach Orsi: egy ember a tömegből

A környező forgatag többek rajzán is előkerül: 


Harrach Orsi: Gyermeknap

Ligeti Zsuzsa: Lufiárus


Örs írta: A piknik végén én még rajzoltam a Városligetben. Amikor otthon kifestettem, sokat segített nekem Fuszekli a fiatal, de tehetséges szarkánk: kiválasztotta a színt, az ecsetet és megmutatta, hova tegyem a papírra. Így könnyű... (Viszont nem nagyon hagy időt szkennelésre, mert sokat kell foglalkozni vele)


Fuszekli

A környék persze sok rajzolni valót kínált:

Ligeti Zsuzsa: Városligeti tó a Műjégpálya-melegedővel


Ligeti Zsuzsa: A Millenniumi emlékmű - hátulról

A közös képről látom, hogy még nem érkezett meg minden alkotás. Várom őket, hogy pótoljam a hiányt.

Kérlek terjesszétek a blogot.
Ligeti Zsuzsa