104. közös rajzolás 2018. december 27-én a Bálnában

A Bálna kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központ, félúton a Szabadság és a Petőfi híd között, közvetlenül a pesti Duna-parton. A hajdani Közraktárak felhasználásával épült 2009 és 2013 között. 

A magyar gabona igen jelentős hányadát vízi úton szállították. Ennek a forgalomnak a kiszolgálására épült a ferencvárosi Duna-parton 1874-ben a Fővámház, és mellette Basch Gyula és Krajovics Lajos tervei alapján a Közraktárak  négy csarnoka. Építését 1881-ben fejezték be. 

A 21. század elejére az épületegyüttes állapota leromlott. Kas Oosterhuis holland építész és Lénárd Ilona  építészirodája készítette el az új épület terveit, amely a négy raktárépületből kettőt átriummal kapcsol össze, egyben pedig a Duna-parttal párhuzamosan meghosszabbítja őket egy bálnafej formájú üveghéjjal.

2009-től kezdték az építkezést, de sok huzavona után 2013-ban adták át. A sok jogi és kivitelezés körüli ügyek (az üvegtető beázott), állandó pereskedést jelentett a főváros és a beruházó között. 

A Bálna igazi problémája az épület kihasználatlansága lett. Már a megnyitásakor kétkedő vélemények láttak napvilágot az épület leendő kihasználtsága és népszerűsége kapcsán, mivel nem helyezkedik el túl forgalmas helyen és nem igazán hirdeti semmi az épület kulturális és fogyasztói jellegét, csak látványos külseje és belseje van. Gondot jelentett az is, hogy sokáig alig volt bérlője. A nyilvános találkozóhelynek szánt épületként alig van benne ülőhely, és ami van az is kényelmetlen. A forgalom pangása miatt aztán már ingyen adták oda az üzlethelyiségeket a bérlőknek, akik szerint alig van bevételük a minimális forgalomból. Kiderült az is, hogy az épület még az üzemeltetési költségét sem termeli ki. 

Ottlétünkkor az üzlethelyiségek tört része volt használatban. Egyedül a Mézeskalácsváros előtt volt sorállás. Nagy forgalmat bonyolított le a Bálna déli oldalán működő műjégpálya, és a mellé települt forral bor és hot dog árusok. Két étterem (bisztró) van a Bálnában, mindkettő a magasabb árkategóriába tartozik. 

Egy előnye volt ránk nézve, hogy bent nem fújt a szél, és kellemes meleg volt. Kilencen gyűltünk össze, mindenki hamar megtalálta a neki tetsző helyet.

Jánosnak hamarabb el kellett mennie, így a képen csak nyolcan vagyunk. 

 Andorka Éva

Mag Zsuzsa

Csongrádi János

Ezt Ligeti Zsuzsa rögtön megörökítette:

Mit rajzolt János? Íme:

Az év utolsó rajzikáinak hívta

Az épület is megihlette a rajzolókat:

Mag Zsuzsa (A. Éva háttal ül)

Szentpéteri Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Káli Mónika: Kint, és bentről ki...

A hatalmas üvegfelület , illetve, ami kívül van és látszik, ez is papírra került. nem a hidegben készült. 

Andorka Éva

Benti témák:

Lévay Örs

Andorka Éva: Mozgólépcső

Ligeti Zsuzsa: Az üvegtető szerkezete

Harrach Orsolya: Kalapok 

Szentpéteri Zsuzsa: Kávézóban

Szentpéteri Zsuzsa: Sorban állók a Mézeskalácsváros előtt

és végül akik kint fagyoskodtak: 

Mulik Tünde

A képeket a közös fotózásból nagyítottam ki, ezért rossz minőségű. Kérem beszkennelni vagy rendesen lefotózni és feltenni a csoport oldalára, vagy elküldeni nekem (ligetizsuzsa@t-online.hu).

Végül a "fagyos" témák:

Ligeti Zsuzsa

Mag Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: Kezdő

Amíg az unokák korcsolyáznak...

Ligeti Zsuzsa: Haladó

A Bálnában került sor az adventi játék eredményének kihirdetésére. Mag Zsuzsa december elején hirdette meg a játékot. 

"Én egy játékot hoztam nektek. A következő időszakban rajzoljatok minél többet az alábbi témákban, és posztoljátok a facebook oldalunkon. A december 24. éjfélig legtöbb rajzot feltöltők között kisorsolunk egy meglepetést a 104. közös rajzolásunkon a Bálnában! Figyelem! A rajznak a mai naptól kezdődően kell készülnie. Az Urban Sketchers szabályoknak meg kell felelnie, és minden rajzhoz jelezni kell, hogy mely témában készült. Témák:
1. ajándék
2. angyal
3. barátok
4. család
5. csillag
6. díszek
7. fények
8. fenyőfa
9. finomság
10. hála
11. hó
12. játék
13. kályha
14. könyv
15. masni
16. meglepetés
17. Mikulás
18. pulóver
19. sport
20. templom
21. tradíció
22. tűz
23. vásárlás
24. zene'

Kevesen küldték be (tették fel a csoport oldalára) alkotásaikat a játék keretében: A legtöbb rajzért járó pólót Zsuzsa kapta meg

A szita kész van, lehet pólóra, táskára nyomni. 

Ligeti Zsuzsa

101. és 102. közös rajzolás

 az Ecserin (2018. november 11)  és a Stremhouse Caféban (2018 november 24)

A 100. közös rajzolást Eduardo Bajzek brazil sketcherssel október 27-én tartottuk. Emiatt a tervezett Ecseri piaci rajzolás tolódott. 

Az Ecseri” a régi Pesten, a mai Operaház  területéről indult karrierjére az 1800-as évek elején. A történetét dolgozta fel Bruckner Éva  „A zsibárus boszorkány” című könyvében. Az első időben a katonák által begyűjtött sarc értékesítése volt a cél. Ez később minden egyéb eladható árura bővült ki. Miután a város kinőtte önmagát, terjeszkedni kezdett. Amikor elkezdődtek a kiegyezés utáni építkezések, a zsibvásárnak költöznie kellett: előbb 1875-től a mai II. János Pál térre, majd két évtized múlva néhány száz méterrel még kijjebb, a Kerepesi temető szomszédságába helyezték át, a korábban Szénapiac, majd Lópiac, Marhavásártér, Baromvásártér, 1871-től Trödler Platz (Zsibvásár tér), 1873-tól Chokolade Platz és 1879 óta Teleki térként ismert területre. Itt egy fél évszázadra megpihent a használtcikkpiac. 1950-ben azonban újra csomagolhattak a kereskedők: az addigra teljesen lepusztult standokat lebontották, a helyükön hagyományos élelmiszerpiac nyílt, az ócskások pedig előbb az Üllői út mellett, az Ecseri úton a Mária Valéria-telep szomszédságában állíthatták fel bódéikat, majd amikor megkezdődött a József Attila-lakótelep építése, a zsibárusokat 1964-ben továbbköltöztették a város szélére, a Nagykőrösi úti egykori szeméttelep helyére – de a kereskedők nosztalgiából magukkal vitték az Ecseri úti piac nevét,a Tangót.

Ez nem egy szokványos piac, aki itt még nem volt szombat hajnalban, az nem tudja, mi az igazi régiség kereskedelem.  A piac nyitva van minden nap 8-16 óráig, de szombaton kívül gyakorlatilag felesleges kimenni, csak 1-2 üzlet van nyitva. A szombat egészen más. Már hajnali 5-kor zajlik az adás-vétel.

Mi Vasárnap voltunk - azaz voltak hárman (Örs, Erika és Zsuzsa).  Nyilván a nehezen megközelíthetőség és a csúf időjárás is közrejátszott az alacsony létszám alakulásának. Örs szerint ők is inkább nézelődtek, mint rajzoltak... Ő vett egy régi magyar töltőceruzát, és azzal rajzolta a képek egy részét.

Mag Zsuzsa

Nagy Erika

Lévay Örs

A vásárcsarnok helyén, a Bomba téren a 19. század végéig barokk házak sorakoztak, köztük délen a postaház, ahonnan a gyorskocsik indultak (innen a csarnok mögött húzódó Gyorskocsi utca elnevezés), A barokk házak közül a Négy évszak ház és az egykori Fehér kereszt fogadó épülete áll. Osztálytárasaim laktak itt, ismerem a belső háromudvaros szerkezetét, bolthajtásos átjáróit. Akkoriban még az udvarokon keresztül lehetett a Batthyány térről átjutni a Gyorskocsi utcába. Ma sajnos zárva vannak a kapuk, - a rajzolók legnagyobb bánatára.

A főváros közgyűlése még 1894-ben döntött a vásárcsarnok építéséről, de a csarnokot csak 1900-1901-ben építették fel. Ez volt a VI számú vásárcsarnok. Terveit Klunzinger Pál készítette a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalban, Acélszerkezetű tetejét a Schlick-gyár építette. Elkészültekor a tető egységes A Központi Vásárcsarnokra emlékeztető belső térben 690 árudát hoztak létre 3156 m² alapterület nagyságon. A főhajóhoz merőlegesen négy kereszthajó kapcsolódik, melyeket íves alsó övű rácsos tartóval soroltak közvetlenül egymás mellé. Az épület vasszerkezeteit a Schlick gyár készítette. A csarnokot 1902. április 13-án nyitották meg a nagyközönség előtt, a megnyitón pedig jelen volt Márkus József budapesti főpolgármester is.

Az 1936-ra elnéptelenedő csarnokot fedett teniszcsarnokká akarták – sikertelenül – átalakítani. Az 1970-es évekig az épület galériáján a nagy budapesti virágpiac foglalt helyet. Én ezt a csarnokot ismertem, hiszen a közelében nőttem fel. Még fiatalasszony koromban is ide jártam vásárolni. nem sokkal aztán, hogy elköltöztem a Csalogány utcából, megszűnt csarnok jellege. 1974 és 1976 között Kangyal Miklós terve alapján szintmegosztással kétszintes bevásárlóközponttá alakították. Az emeleten Közért áruházat hoztak létre, a földszinten elől pedig kisebb élelmiszerboltok kaptak helyet. Némi piac jellegű rész csak az árkádok alatt maradt meg, ahol zöldség- és gyümölcskereskedők voltak. Utoljára 2003-ben újították föl, amikor 15 évre a Spar kereskedelmi vállalat vette bérbe. Ekkor a földszinten Spar élelmiszerüzlet, az emeleten pedig kisebb boltok és ügyfélszolgálati irodák kaptak helyet. Az árkádokat megszüntették, helyükön bankot és éttermet alakítottak ki. Az emeletre mozgólépcső visz fel. A Duna felé néző nagy ablakoknál a Streamhouse Café volt november végi rajzolásunk helyszíne. Lehetett rajzolni a csarnok épületén belül, de a kilátás az átellenben lévő Parlamentre, a nyüzsgő térre és a tél déli oldalát határoló pompás barokk Szt. Anna templom is sok lehetőséget kínált.

Hatan jöttünk – nem valami sokan, igaz az Ecseri úti piac rajzolóinál többen voltunk. 

Orsi, L. Zsuzsa, János, M. Zsuzsa, Ica - Erika fényképez

Az elkészült munkák egy része

Belső terek:

Nagy Erika

Csongrádi János

 Mag Zsuzsa

 ???

Valkovics Orsolya

Rostás Ica

 Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Kilátás az ablakon

Ligeti Zsuzsa

Rostás Ica

Ligeti Zsuzsa

Valkovics Orsolya

Segítsetek kideríteni, kié a vasszerkezet rajza! 

Osszátok meg, had olvassák mások is!

Ligeti Zsuzsa