A vonal
Nazca vonalak - Peru, 2000 éves, a világ legnagyobb grafikai alkotása,
A
képzőművészeti ágak alapvető kifejezési eszköze között a vonal is
megtalálható. A rajzban és a sokszorosító grafikában ez az egyetlen kifejezési
eszköz. A rajz lelke a vonal. A természetben tiszta vonal nincs, mivel a valóság
három kiterjedésű, a vonal csak egy (hosszúság). Vonalat érzékelünk a sötét-világos foltok határán, két tér találkozásánál, vagy a színek érintkezésénél. De mi hozzuk létre, amikor lerajzoljuk.
Íme egy fotó és az ugyanott készült rajz:
Bármire és bármivel rajzolhatunk: nedves homokra egy fadarabbal, faszénnel a barlang falára, az autóbusz párás üvegére az ujjunkkal - no és persze papírra ceruzával, tussal, tollal, szénnel, krétával, stb. Ha a kisgyerek kezébe ceruzát adunk, rajzolni fog. Sőt, kisgyermekkorban ez a legáltalánosabb szórakozás.
Kétéves gyermek rajza még csak firka
Három éves gyermek rajza. Az óvónéni mellé írta, mit is rajzolt Zsófika (azóta belsőépítész DLA)
Hasonló képalkotási mód Miroé. Nagy kár, hogy nem írta mellé, mire is gondolt.
Juan Miro A Nap 1948
Már az ősember is rajzolt, nem is akárhogyan. Biztos kézzel véste a sziklába állat rajzait, egy határozott vonallal.
Qobustan (Azerbajdzsán) ie. 8000
Lascaux (Franciaország) ie 15-17.sz.
Az ősló határozott fekete kontúrján belül a színes folt plasztikussá teszi az ábrázolást. Ugyanezt a technikát alkalmazza Picasso egy kicsit később:
Picasso: Kék akt
A rajz sokáig a festészet "szolgálóleánya" volt. A rajzok csak vázlatok. tanulmányok voltak a későbbi freskókhoz, festményekhez. A reneszánsz idején vált önálló műfajjá, bár megtartotta korábbi előkészítő jellegét.
Rembrandt: Lieven Coppenol portréja vázlat 1658
Rembrandt: Önarckép - rézkarc 1630 körül
Mindkét Rembrandt rajzon jól látható a vonalak meghatározó szerepe. Igen érdekes Ditziani (velencei barokk festő) vázlata egy csatajelenethez. A sötét-világos foltoknak a néhány lendületes vonal ad értelmet. (A rajz itt van nálunk, a Szépművészetiben)
Gaspare Ditziani: Csatajelenet - vázlat, 1754
A reneszánsz és a barokk idején a tusrajz, ezüstvessző használata és a rézkarc volt az uralkodó technika, a 19. században a litográfia vált kedveltté. Nagy technikai megújítója volt Toulose-Loutrec. Híres plakátjaihoz természetesen készült vonalas vázlat:
Henry Toulose-Loutrec: Plakátterv
Kevéssé ismert Lányok sorozata, amelyeket bordélyházban készített. A rajz technikája visszamutat a lascaux-i őslóra. Határozott körvonal, kevés árnyalattal, mely a testességet jelzi.
Henry Toulose-Loutrec: Lányok sorozatból, 1896
Újabb példa a vázlat, illetve önálló alkotás párhuzamra Van Goghnál. testvéréhez írott levelében látaható vázlat a hálószobájáról, melyet aztán később megfestett. A Tarló című aprólékos rajza nem vázlat, szinte minden fűszál, rajta van. A vonalas ábrázolás nagyon szép példája.
Vincent Van Gogh : Hálószoba -vázlat 1888
Vincent Van Gogh: Tarló 1888
Útjára ered egy vonal szabadon, céltalanul - írja Paul Klee könyve bevezetőjében, a modern művészet egyik emblematikus figurája. Grafikus műveiben érzékelni lehet ezt a szabadjára engedett vonalat.
A vonalak Vasarelynél szabályos rendbe tömörülnek, számtalan játékos variációban.
Victor Vasarely: Optikai illúzió
Rielynél aztán a vonalak újra a valósággal keresnek kapcsolatot:
Bridget Riely: Tájlép
Egy mai holland festő, aki vég nélkül festi tengerparti képeit, eljutott a csak vonalas ábrázolásig., mert ez adja vissza a tengerpart magányát legjobban:
Suus Zwekhorst: Part
A 20. században a nyomdatechnika forradalmával a grafikusok előtt szabad út nyílt, különösen a könyvillusztrációk terén. Lélektől lélekig egy vonallal.
Szász Endre: Savonarola
Kass János: Szent Ferenc prédikál a madaraknak.
Cseh Tamás: Indián
Picasso: Metamorphosis - illusztráció Ovidius verséhez
Gross Arnold a színes rézkarcban ért el kiváló eredményeket. Én egy fekete fehér munkáját választottam, ahol jól látható a vonalas ábrázolás rendkívül bonyolultsága.
Gross Arnold: Kék álmok városa
Az urban sketchers művelőihez közel állnak az útirajzok. Talán nem véletlen, hogy az építészek körében jelent meg. Finta József így vall erről:
"A rajzban, a vonalban kifejezhető tér problémája már
egyetemi éveim előtt is foglalkoztatott. Arra azonban, hogy az általam húzott
vonal és a kezem, agyam, szívem akarata között milyen áttétek, összefüggések
lehetnek, nem folyamatosan formálódó tervezéstechnikám vezetett rá, vagy tette
fel e tárgyú, ma is izgató kérdéseit. Útirajzaim voltak azok, amelyek a vonalak
szerepének értelmezésére, újraértelmezésére késztette, s késztetnek ma is.
Szülőföldem, a kalotaszegi táj különös hullámzását, dombjainak ritmusát, vagy
Reims, Rouen, Amiens, Tours katedrálisainak térbe konglomerálódó vonalszöveteit
megfejteni – ez számomra legszebb, pillanatnyi eufóriát is teremtő kihívás.
Mikor házaik képletét próbálom megfogalmazni, különös fontosságúvá válik
számomra a térré formálódó vonalak igazsága. Vastagságuk, nyomatékaik által
együtt gondolkodnak velem, s különös viszonyukban már eltűnik a hierarchia:
azaz hogy én irányítom, szülöm-e a vonal útját, vagy talán már az veszi át az
irányító szerepet?!"
Finta József: Kalotaszegi táj
Áttekintve az előzőket: Mi is a rajz? Előtanulmány, kísérlet,
részművelet? Vagy a művészet születésének pillanata? Önértékű
műfaj?
Mi, akik az utcákat járva rajzolunk, nyilvánvalóan hajlunk
az utóbbi felé. Tagjaink munkáit tekintve ezek az alkotások
valóban önálló művek.
Josef Ralt:: Starbucks
Szoboszlay András: Rózsák tere
Nagy Zsuzsa: Kávé
Kis Tünde: Vásárcsarnok
Nagy Erika: Párizs
Ligeti Zsuzsa: Wörthi tó
Ligeti Zsuzsa: Sör
Ligeti Zsuzsa: Feldkirchen főtér
Befejezésül egy olyan megjelenése a vonalnak, amely már
másfelé vezet, de derűt hoz a szívünkbe:
Mezőségi párna
Ezt szerettem volna bemutatni március 5-én a Fúgában, de a technika ördöge meggátolt. (azóta az unokám helyrepofozta a pendrive-ot, amit a Fuga számítógépe megevett). remélem, mindenkinek kedvet csináltam a vonalas ábrázolásnak.
Ligeti Zsuzsa
