40. Közös rajzolás a Természettudományi Múzeumban
2016. február 20-án
Széchényi Ferenc, a felvilágosult gróf másfél évtizedig tudatosan gyarapította könyvtárát, amíg érdemesnek találta arra, hogy 1802-ben a nemzetnek felajánlja, és ezzel megvesse „egy közművelődési tudományos központ, egy nemzeti könyvtár" alapjait. Feleségének ásványgyűjteménye alapozta meg a természettudományi részleget, a könyvtárból lassan kialakuló Nemzeti Múzeumban.
A múzeum természettudományi anyaga egy évszázad alatt Európa egyik vezető hatalmához, a Monarchiához mindenben méltóvá fejlődött, ahogy lassan a határokon túl, sőt Európán kívül is megindultak a gyűjtések. Csak irigyelni lehet azt a lázas, kíváncsi, öntudatos légkört, amely Magyarországnak a kiegyezéstől 1917-ig tartó hatalmas gazdasági fejlődését kísérte. Az 1848-49-es szabadságharc leverését követő megtorpanás után újra tudományos társaságok alakultak, folyóiratok indultak, virágzott a tudomány. A művelt nagyközönség érdeklődése mellett adományokkal is segítette a nemzet múzeumának méltó fejlődését. Nagy nevek fémjelzik ekkor a múzeumot is, elég, ha csak Herman Ottóét említjük itt. 1991-ben múzeumunk megkapta a Magyar Természettudományi Múzeum nevet, a miniszteri értekezlet pedig hosszas vajúdás után úgy döntött, múzeumunk régóta esedékes elhelyezési problémájára az egyetlen lehetséges megoldást a túlnyomórészt még az Eövös Lóránd Tudományegyetem által használt volt Ludovika Akadémia épülete jelentheti. 1994-ben elkészültek a Magyar Természettudományi Múzeum új elhelyezési tervei. 1995-ben kezdődött meg és még ebben az évben befejeződött a Ludoviceum épületében az Ásvány- és Kőzettárnak helyet adó termek rekonstrukciója, és ekkor indult meg a Ludovika Akadémia Lovardájának újjáépítése (az 1992-ben leégett volt Alfa mozi épülete) a millecentenáriumi kiállítás és a múzeum Közművelődési osztálya számára. A gyönyörűen helyreállított épületben nagyszabású, történeti ökológiai, állandó kiállításunk, „Az ember és természet Magyarországon" 1996-ban nyílt meg a millecentenáriumi rendezvénysorozat kiemelkedő eseményeként. A következő építési ütemként 1999-ben átadták a nagy Ludovika-épület vadonatúj tetőterét, és Európa egyik legkorszerűbb múzeumi helyiségeibe költözhetett az Embertani tár és az Állattár három részlege: az Emlősgyűjtemény, a Madárgyűjtemény és az Állatökológiai kutatócsoport. A terveknek megfelelően, a harmadik lépcsőben elkészült a kiállítási épület és a nagy Ludovika közötti föld alatti összekötő épület, új kiállítási térrel a Ludovika udvara alatt, valamint további mélybe süllyesztett raktárterekkel és mélygarázzsal. Ezután került sor a teljes rekonstrukcióra, így mostanra a múzeum már készen áll az érdekes, izgalmas kiállítások bemutatására és a vendégek fogadására.
Hatan jöttek el a közös rajzolásra, őket érdekelte a sok állat, növény (akik nem szaladnak el, mikor rajzolják őket.
Volt akit a betegség tartott otthon:
Dóri
Én sajnos nem voltam éppen Budapesten, így csak mások beszámolójára hagyatkozhatok. Köszönöm a rajzokat Hajninak, Erikának, Örsnek, Zsuzsának. Sajnos a küldött fotókat nem mindig tudom személyhez kötni, kérlek benneteket, jelezzétek a hibákat.
Réka
Zsuzsa
Anna
Közös
Zsuzsa
Örs
Oliver
Erika
Oliver
Oliver
Zsuzsa
Zsuzsa
Örs
Örs
Örs
Örs
Erika
Erika
Erika
Hajni
Továbbra is várom észrevételeiteket, helyesbítéseteket, és persze rajzokat a ligetizsuzsa@t-online címen.
Ligeti Zsuzsa
No comments:
Post a Comment