Két rajzolás közt

Tagjaink újra nagyon aktívak voltak szabadidejükben. Skiccek készültek jártukban-keltükben, utcán, kertben, kávéházban, előadáson. 

Petróczy Anikó: keresztapám traktorja, amivel a szőlőbe jár

Molnár Regina: Esztergomi Bazilika

Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére

Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére

Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére

Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére

Petróczy Anikó: Corvin mozi

Kovács Réka Barbara: Nyugati pályaudvar

 Kovács Réka Barbara: Nyugati pályaudvar

Kovács Réka Barbara: Nyugati pályaudvar

Kovács Réka Barbara: Vecsés

Szoboszlay András csak úgy ontja magából a rajzolat

Respect mindenkinek aki összehozta életem eddigi legnagyobb 

kertipartis hàzibulijàt csodálatos élmény volt. Nagyszerű emberek 

laknak itt akik kezdenek rájönni, milyen kevés is kell az igazi 

boldogsághoz 

Tűbefűzés - Nagymama és unokája

Ma 30 éve üzemel újra a várban a Sikló! Abban a szerencsében 

részesülhettem, hogy a BKV engem kért fel, hogy készítsek egy 

emléklapot erre az alkalomra. 

A lányaim egy ipartelepen tancolnak mar több 

éve. A lepukkant, foltozott, drótozott épületek izgalmas 

struktúrákat mutatnak, ami adja magát, hogy lerajzoljam

Andris június 11-én szombaton a DIP design vásáron a Király 

utcában, ismét árulta a Painted City dekorációs design 

ajándéktárgyait. Közben jött egy nagy zuhé.

A hatalmas zuhé alatti menekülésben a 

kijárattól kiderült, hogy milyen segítőkész, kedves emberek az árus 

szomszédaink. Az eső után felfrissülő emberek hirtelen ellepték 

a DIP Design Passaget. Különleges arcok sokaságával találkoztam 

ma is.

Lévaí Örs szorgalmasan küldi akvarelljeit - nagyon készül a MI BUDAPESTÜNK könyv  

Teve utcai rendőrkapitányság

Gellért tér esőben

 Vörösmarty tér

 Király fürdő

 Nemzeti Színház

Állatkert, Elefánt-ház

Vigadó

 Operaház három változatban

és a nagy ötlet a Budai Vár

Szarka a kertünkben

Ligeti Zsuzsa is minden helyzetben rajzol

Egészségedre

Figyelem

Lednek a kertünkben

Népviselet-bemutató

Debrecen Hatvani utca

Debrecen Kossuth tér

Debrecen Piac utca

Hegedüs Bandi Beethovent játszik

Készül a szűrrátét

Készül a szűrrátét

Drukkolás

Zsuzsának június 30-ig látható kiállítása a tatabányai József Attila könyvtárban.

Aki lemaradt Josef Ralt Mai Manó-beli kiállításáról, annak itt egy kis ízelítő, arról, amikor alkot: 

https://vimeo.com/168162357 

Kérlek benneteket, továbbra is töltsétek fel rajzaitokat a facebook oldalra, vagy küldjétek egyenesen nekem:

ligetizsuzsa@t-online.hu

48. közös rajzolás 

június 11-én a Margitszigeten

A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles területe mintegy 96,5 hektár (600 hold), A sziget a 19. század  vége előtt több kisebb-nagyobb szigetből, homokzátonyból állt. Ezek közül a a kisebbeket vagy elkotorták, vagy feltöltéssel a legnagyobbhoz kapcsolták. A mai déli csúcs különálló sziget (bozóttal benőtt homokzátony) volt, melyet három néven is ismertek: Budai-, Kis- vagy Festő-sziget néven, mely utóbbi nevet a rajta festegető művészekről kapta. Az északi csúcsnál lévő kis szigetet Fürdő-szigetnek nevezték, nevét onnan kapta, hogy ötven-hatvan hőforrás volt megtalálható rajta. Ezt a kis szigetet 1873-ban kotorták el. A sziget nem csak észak-dél, de kelet-nyugati irányban is sokkal keskenyebb volt, mint ma, nyugati irányban eredetileg alig terjedt túl a mai autóúton.. A 19. század végén kezdték meg a sziget fokozatos kiépítését, nagyobbítását, melyet a fő sziget és a Festő-sziget közötti Duna-ág elzárásával kezdtek, majd 1900-ban, amikor a Margit-hídról a szigetre vezető leágazás elkészült, a sziget déli csúcsának partvédő falát is megépítették, az 1920-as évek végére pedig befejezték a nyugati oldal feltöltését. Az Árpád-híd  építésekor hosszabbították meg az északi szigetcsúcsot és kiépültek az árvízvédelmi partművek is. A Margit-szigetnek számos neve volt, mielőtt mai elnevezése meghonosodott volna. A 13. században Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert de a 17. században már majdnem a mai nevén, Szent Margit szigete alakban találkozunk vele. Ezt az elnevezést Árpádházi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Az 1790-es évektől Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádora volt a tulajdonosa. 1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni. Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében.

A szigeten ma hatalmas park található sétautakkal, elenyésző autóforgalommal. Van sportpálya, uszoda, strand, szálloda, japánkert, szökőkút, egy víztorony, szabadtéri színpad, a fővárosiak kedvelt séta helye.

 Kolostor romok

 Zenélő kút

Víztorony

A kellemes időben öten vállalkoztak a közös rajzolásra. Sajnos én nem lehettem köztük, más elfoglaltságom miatt. Köszönöm Örsnek a fotókat és a beszámolót.

A közös rajzolás eredménye - sajnos a résztvevőkről nem készült fotó

Zsuzsa: Víztorony

Örs: Víztorony

Olivér: Tompa Mihály szobra

Réka: Parkrészlet

 Tam Korsun: Japánkert

Örs: Japánkert

Tam Korsun: Kápolna

Örs: Zenélő kút

 Réka: Parkrészlet

Réka: Fák

Akinek még van a közös rajzolásról fotója, rajza, kérem, küldje el nekem, hogy kiegészíthessem a mostani írást:

ligetizsuzsa@t-online.hu