48. közös rajzolás 

június 11-én a Margitszigeten

A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles területe mintegy 96,5 hektár (600 hold), A sziget a 19. század  vége előtt több kisebb-nagyobb szigetből, homokzátonyból állt. Ezek közül a a kisebbeket vagy elkotorták, vagy feltöltéssel a legnagyobbhoz kapcsolták. A mai déli csúcs különálló sziget (bozóttal benőtt homokzátony) volt, melyet három néven is ismertek: Budai-, Kis- vagy Festő-sziget néven, mely utóbbi nevet a rajta festegető művészekről kapta. Az északi csúcsnál lévő kis szigetet Fürdő-szigetnek nevezték, nevét onnan kapta, hogy ötven-hatvan hőforrás volt megtalálható rajta. Ezt a kis szigetet 1873-ban kotorták el. A sziget nem csak észak-dél, de kelet-nyugati irányban is sokkal keskenyebb volt, mint ma, nyugati irányban eredetileg alig terjedt túl a mai autóúton.. A 19. század végén kezdték meg a sziget fokozatos kiépítését, nagyobbítását, melyet a fő sziget és a Festő-sziget közötti Duna-ág elzárásával kezdtek, majd 1900-ban, amikor a Margit-hídról a szigetre vezető leágazás elkészült, a sziget déli csúcsának partvédő falát is megépítették, az 1920-as évek végére pedig befejezték a nyugati oldal feltöltését. Az Árpád-híd  építésekor hosszabbították meg az északi szigetcsúcsot és kiépültek az árvízvédelmi partművek is. A Margit-szigetnek számos neve volt, mielőtt mai elnevezése meghonosodott volna. A 13. században Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert de a 17. században már majdnem a mai nevén, Szent Margit szigete alakban találkozunk vele. Ezt az elnevezést Árpádházi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Az 1790-es évektől Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádora volt a tulajdonosa. 1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni. Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében.

A szigeten ma hatalmas park található sétautakkal, elenyésző autóforgalommal. Van sportpálya, uszoda, strand, szálloda, japánkert, szökőkút, egy víztorony, szabadtéri színpad, a fővárosiak kedvelt séta helye.

 Kolostor romok

 Zenélő kút

Víztorony

A kellemes időben öten vállalkoztak a közös rajzolásra. Sajnos én nem lehettem köztük, más elfoglaltságom miatt. Köszönöm Örsnek a fotókat és a beszámolót.

A közös rajzolás eredménye - sajnos a résztvevőkről nem készült fotó

Zsuzsa: Víztorony

Örs: Víztorony

Olivér: Tompa Mihály szobra

Réka: Parkrészlet

 Tam Korsun: Japánkert

Örs: Japánkert

Tam Korsun: Kápolna

Örs: Zenélő kút

 Réka: Parkrészlet

Réka: Fák

Akinek még van a közös rajzolásról fotója, rajza, kérem, küldje el nekem, hogy kiegészíthessem a mostani írást:

ligetizsuzsa@t-online.hu