107. közös rajzolás január 27-én

a Budai Kreatív Házban, vagyis a Várkert Kioszkban

 

A Várkert-kioszk vagy Várkert palota (régi nevén Várkert kaszinó), a budai királyi palotát  övező kertek lezárásaként épült a Várkert Bazárral  egy időben. 

A Várkertbazár és Kioszk épületegyüttesét Ybl Miklós tervezte. Az építkezéseket véglegesen 1882-ben fejezték be. Ybl az egész kertarchitektúrát két hasonló stílusjegyet viselő bérházzal zárta le. A bérházak előtt található Várkert Kioszk épülete eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként épült. A firenzei reneszánsz stílusát idéző gyönyörű Duna-parti épület északi része (a mai recepció) a kávéházat, a déli része (nagyterem, boltíves terem) a vízmű gépészeti berendezéseit foglalta magába, míg a gépterem feletti részen (galéria) a gépész lakása volt. A két rész között magasodik a toronyépítmény, amely a gőzkazánok kéményét rejtette. Ybl így mesteri módon rejtette el a szerkezetet.

2009 áprilisában, egy csatornaépítés során találták meg azt a – már teljesen elfeledett – hat teremből álló ciszternarendszert, amelyben kavicsréteg szűrte meg a Duna-vizet, a várbeli felhasználásra, egészen a fővárosi közművek kiépüléséig. A ciszterna-rendszer a Várbazár és a Várkert kioszk építésével egy időben, 1874 és 1879 között készült. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették szerepüket.

A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség szórakoztatásában kapott kiemelkedő szerepet. A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben kávéházként építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. 40 évig elegáns café-restaurantként üzemelt.

 Visszaemlékezések szerint ekkor a Kioszk előtt nagy kert volt tánctérrel, a teraszon zenekarral. 

 Én még táncoltam itt 

Ha az ember este a kilences villamoson utazott, jópofa dolog volt látni a villamos zajától nem hallható zenére ugráló párokat. Az évek alatt színvonala rohamosan csökkent, majd a rossz állapotú épületet bezárták. Évekig üresen állt, és rövid idő alatt száz évet öregedett. 2007-ben felújították, Várkert palota néven rendezvényterem lett. Újabb felújításra 2016-17-ben került sor, amikor a Pallas Athéné Alapítvány tulajdonába került. Most Budai Kreatív Ház néven működik, kávéház és kiállító terem  van benne.

Sajnos a fákat kivágták, a loggiát beüvegezték.

Tizenketten gyűltünk össze a közös rajzolásra, három új taggal bővült a városi rajzolók csapata. 

Örs korábban elment, így csak tizenegyen ülünk a fényképezőgép előtt. 

Előbb körbe csodáltuk a szépen felújított kávézót és kiállító termet, és mindenki kiválasztotta a neki tetsző részletet. Kint hideg volt a napsütés ellenére, így kevésen vállalkoztak a külső rajzolására, inkább bent, a jó melegben alkottak.

Harrach Orsolya: Várkert Kioszk

Zsuzsa kinézett a melegből a hidegre:

Ligeti Zsuzsa: Várkert bazár

A kiállítást (Magyarok a Selyemúton) többen is megrajzolták. 

Harrach Orsolya

 Káli Mónika

 Rostás Ica

Ligeti Zsuzsa

A legkedvesebb téma  Stein Aurél sátra volt.

Rostás Ica

Rostás Ica

Harrach Orsolya

Káli Mónika

Persze rajtunk kívül igazi látogatók is voltak:

Ligeti Zsuzsa: Látogatók

Ligeti Zsuzsa: Tárlat

A szépséges kávéház is rengeteg témát adott: 

Valkovics Orsolya

Valkovics Orsolya

Hergovits Mariann

Ligeti Zsuzsa

Van akit a csigalépcső bűvölt el:

Hergovits Mariann 

Megragadta a szemet a növényzet is:

Káli Mónika

Káli Mónika

Mint mindig Zsuzsát a emberek izgatták:

Ligeti Zsuzsa: Pincérlány

Ligeti Zsuzsa: A pultos

Ligeti Zsuzsa: Ebéd

Sok rajz született, és az új tagok még fel sem tették az fb. oldalunkra z alkotásaikat... Várom őket, és pótlólag felteszem.

Ligeti Zsuzsa

101. és 102. közös rajzolás

 az Ecserin (2018. november 11)  és a Stremhouse Caféban (2018 november 24)

A 100. közös rajzolást Eduardo Bajzek brazil sketcherssel október 27-én tartottuk. Emiatt a tervezett Ecseri piaci rajzolás tolódott. 

Az Ecseri” a régi Pesten, a mai Operaház  területéről indult karrierjére az 1800-as évek elején. A történetét dolgozta fel Bruckner Éva  „A zsibárus boszorkány” című könyvében. Az első időben a katonák által begyűjtött sarc értékesítése volt a cél. Ez később minden egyéb eladható árura bővült ki. Miután a város kinőtte önmagát, terjeszkedni kezdett. Amikor elkezdődtek a kiegyezés utáni építkezések, a zsibvásárnak költöznie kellett: előbb 1875-től a mai II. János Pál térre, majd két évtized múlva néhány száz méterrel még kijjebb, a Kerepesi temető szomszédságába helyezték át, a korábban Szénapiac, majd Lópiac, Marhavásártér, Baromvásártér, 1871-től Trödler Platz (Zsibvásár tér), 1873-tól Chokolade Platz és 1879 óta Teleki térként ismert területre. Itt egy fél évszázadra megpihent a használtcikkpiac. 1950-ben azonban újra csomagolhattak a kereskedők: az addigra teljesen lepusztult standokat lebontották, a helyükön hagyományos élelmiszerpiac nyílt, az ócskások pedig előbb az Üllői út mellett, az Ecseri úton a Mária Valéria-telep szomszédságában állíthatták fel bódéikat, majd amikor megkezdődött a József Attila-lakótelep építése, a zsibárusokat 1964-ben továbbköltöztették a város szélére, a Nagykőrösi úti egykori szeméttelep helyére – de a kereskedők nosztalgiából magukkal vitték az Ecseri úti piac nevét,a Tangót.

Ez nem egy szokványos piac, aki itt még nem volt szombat hajnalban, az nem tudja, mi az igazi régiség kereskedelem.  A piac nyitva van minden nap 8-16 óráig, de szombaton kívül gyakorlatilag felesleges kimenni, csak 1-2 üzlet van nyitva. A szombat egészen más. Már hajnali 5-kor zajlik az adás-vétel.

Mi Vasárnap voltunk - azaz voltak hárman (Örs, Erika és Zsuzsa).  Nyilván a nehezen megközelíthetőség és a csúf időjárás is közrejátszott az alacsony létszám alakulásának. Örs szerint ők is inkább nézelődtek, mint rajzoltak... Ő vett egy régi magyar töltőceruzát, és azzal rajzolta a képek egy részét.

Mag Zsuzsa

Nagy Erika

Lévay Örs

A vásárcsarnok helyén, a Bomba téren a 19. század végéig barokk házak sorakoztak, köztük délen a postaház, ahonnan a gyorskocsik indultak (innen a csarnok mögött húzódó Gyorskocsi utca elnevezés), A barokk házak közül a Négy évszak ház és az egykori Fehér kereszt fogadó épülete áll. Osztálytárasaim laktak itt, ismerem a belső háromudvaros szerkezetét, bolthajtásos átjáróit. Akkoriban még az udvarokon keresztül lehetett a Batthyány térről átjutni a Gyorskocsi utcába. Ma sajnos zárva vannak a kapuk, - a rajzolók legnagyobb bánatára.

A főváros közgyűlése még 1894-ben döntött a vásárcsarnok építéséről, de a csarnokot csak 1900-1901-ben építették fel. Ez volt a VI számú vásárcsarnok. Terveit Klunzinger Pál készítette a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalban, Acélszerkezetű tetejét a Schlick-gyár építette. Elkészültekor a tető egységes A Központi Vásárcsarnokra emlékeztető belső térben 690 árudát hoztak létre 3156 m² alapterület nagyságon. A főhajóhoz merőlegesen négy kereszthajó kapcsolódik, melyeket íves alsó övű rácsos tartóval soroltak közvetlenül egymás mellé. Az épület vasszerkezeteit a Schlick gyár készítette. A csarnokot 1902. április 13-án nyitották meg a nagyközönség előtt, a megnyitón pedig jelen volt Márkus József budapesti főpolgármester is.

Az 1936-ra elnéptelenedő csarnokot fedett teniszcsarnokká akarták – sikertelenül – átalakítani. Az 1970-es évekig az épület galériáján a nagy budapesti virágpiac foglalt helyet. Én ezt a csarnokot ismertem, hiszen a közelében nőttem fel. Még fiatalasszony koromban is ide jártam vásárolni. nem sokkal aztán, hogy elköltöztem a Csalogány utcából, megszűnt csarnok jellege. 1974 és 1976 között Kangyal Miklós terve alapján szintmegosztással kétszintes bevásárlóközponttá alakították. Az emeleten Közért áruházat hoztak létre, a földszinten elől pedig kisebb élelmiszerboltok kaptak helyet. Némi piac jellegű rész csak az árkádok alatt maradt meg, ahol zöldség- és gyümölcskereskedők voltak. Utoljára 2003-ben újították föl, amikor 15 évre a Spar kereskedelmi vállalat vette bérbe. Ekkor a földszinten Spar élelmiszerüzlet, az emeleten pedig kisebb boltok és ügyfélszolgálati irodák kaptak helyet. Az árkádokat megszüntették, helyükön bankot és éttermet alakítottak ki. Az emeletre mozgólépcső visz fel. A Duna felé néző nagy ablakoknál a Streamhouse Café volt november végi rajzolásunk helyszíne. Lehetett rajzolni a csarnok épületén belül, de a kilátás az átellenben lévő Parlamentre, a nyüzsgő térre és a tél déli oldalát határoló pompás barokk Szt. Anna templom is sok lehetőséget kínált.

Hatan jöttünk – nem valami sokan, igaz az Ecseri úti piac rajzolóinál többen voltunk. 

Orsi, L. Zsuzsa, János, M. Zsuzsa, Ica - Erika fényképez

Az elkészült munkák egy része

Belső terek:

Nagy Erika

Csongrádi János

 Mag Zsuzsa

 ???

Valkovics Orsolya

Rostás Ica

 Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Kilátás az ablakon

Ligeti Zsuzsa

Rostás Ica

Ligeti Zsuzsa

Valkovics Orsolya

Segítsetek kideríteni, kié a vasszerkezet rajza! 

Osszátok meg, had olvassák mások is!

Ligeti Zsuzsa