Rapid sketch a Corvin mozinál, a Cipőknél és a Clark Ádám téren. 

A nyári időszakban a rajzolós csapat ezer felé van. A közös rajzolásokon hárman-négyen ha részt vesznek. Idén ráadásul a koronavírus is megnehezítette a dolgunkat Ezért szerveztünk hétköznapokra - munkaidő után - gyors rajzolási lehetőségeket Budapest könnyen megközelíthető helyein. Már rajzoltunk így az Egyetem téren, és a Ponty utcában,  július 22-én a Corvin mozinál, 29-én a Dunaparton a Cipőknél. Nem gondoltuk, hogy 18 órakor még olyan meleg van, hogy nem lehet kibírni. Megfutamodtunk és a  közeli Vértanúk tere árnyas fái alá menekültünk. 

Remek kis alkotások születtek mindkét helyen.

Mag Zsuzsa

Mag Zsuzsa - ez nem lett kész..

J

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

139. közös rajzolás a Japánkertben 2020. július 25

A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola udvarán, a múlt század első felében alapított Japánkert az ország első ilyen látványossága volt. A legenda szerint az 1930-as években a japán trónörökös is meglátogatta a létesítményt, ami annyira tetszett neki, hogy miután hazatért a szigetországba, több fát is küldött a zuglói intézmény számára. Állítólag néhány, ma is látható növényritkaság ezeknek a császári ajándékfáknak a leszármazottja.

A kertet az elmúlt években közadakozásból felújították, így ismét teljes pompájában látható az ország első Japánkertje, amely hétfőtől péntekig 8 – 20 óra között, szombaton és vasárnap pedig 8 – 16 között tart nyitva. A felnőtt belépő 500 forint, a gyermek jegy pedig 300 forintba kerül.

.

Csak hárman jöttek rajzolni, no meg egy kétéves unoka kísérte a a nagymamát. Rajzik kívül más alig volt a kertben. Őket annyira elbűvölte a kert, hogy az üvegházakba be sem mentek. 

Mag Zsuzsa

Mag Zsuzsa

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

138. közös rajzolás 2020. július 12.én a Tisztviselőtelepen 

A VIII. kerület ma három részre osztható: a Palota negyedre, a magdolna negyedre és a Tisztviselőtelepre. A tisztviselőtelep az Orczy út, Könyves Kálmán Körút, Vajda Péter utca, Nagyvárad tér között terül el.  Ami a mágnásoknak és nagypolgárságnak a Palotanegyed és az Andrássy út, a középosztálynak a Mátyásföldi telep, vagy a bíráknak a svábhegyi telep, és a Tisztviselő telep. 1880 körül alakult a telep. A lakásviszonyok javítására létrehozott civil önszerveződés, a Házépítő Tisztviselők Egyesülete hosszas keresgélés után az Orcy-kert mögött, az akkor még Kőbányához tartozó, külteleknek számító részen talált alkalmas telket. Bár a főváros a telkeket töredékárért bocsátotta rendelkezésre, az építkezés kezdetére így is éveket kellett várni, amíg az egyesület megszerezte a kezdőtőkét. 1887-ben nyolcvan ház állt már a telepen, és ugyan tulajdonosaik többségben valóban tisztviselő volt, de voltak köztük írók, bírák, lapszerkesztők, tanárok is. Modern élet folyt a város peremén, kezdettől volt vízvezeték, csatornahálózat, először légszesszel világítottak, az utakat burkolták és fákat ültettek. Az 1890-es években saját postahivatalt és távíróállomást, később lóvasutat is kapott a telep. A telep templommal is gazdagodott, a  Magyarok Nagyasszonya pkébániatemplomot 1931-ben szentelték fel, október 8-án ünnepli nyolcvanéves évfordulóját. A templomot Lechner Ödön tervezte, és az esztergomi bazilika formái köszönnek vissza rajta. 

Bár a Tisztviselőtelep magán viseli a második világháború után a kitelepítés és a régi lakások kényszerátalakításainak nyomait, az itt élő sokgenerációs telepi családok ma is őrzik az elmúlt idők emlékét. 

Bár sokan érdeklődtek, végül 5-en jöttünk össze, és akit az időjárás ijesztett el, hát fölöslegesen. Az idő remek volt, nem kellett tartani hogy megfőlünk.

A Református templomnál kezdtük, az Üllői úton. Szerencsénkre épp ma nyitott újra, a 10 órai istentisztelet kezdését megvártuk. Majd bejártuk a csöpp kis kertet, ami azonban valóságos gyöngyszem. Sűrű, de ápolt növényzet mindenhol, a talajt vastagon borostyán fedi, az épületet alig lehet látni a fáktól, néhány kis ösvény vezet át rajta. Gyorsan mindenki keresett szimpatikus helyet magának, kb. 1 órát időztünk itt.

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Káli Mónika

Rostás Ica

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Második állomásunk kissé beljebb a Magyarok Nagyasszonya Templomnál volt. Ez inkább a Bazilikára emlékeztet nagy oszlopaival és kupolás tetejével. Egy hatalmas parkban helyezkedik el, így nem volt nehéz kellően messzi helyet találnunk, hogy belássuk az épületet. A sok szög és kiszögellés, kiugró-beugró párkányok kicsit feladták a leckét perspektívából, de remek rajzok születtek itt is.

 Káli Mónika 

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Utolsó - népligeti- megállónkhoz már csak ketten érkeztünk, és a víztornyos házat választottuk témául. 

Káli Mónika

 Rostás Ica

Örülök, hogy végre ecsethegyre került ez is, minekutána a metró-leállás óta csak a buszból nézegettem, hogy le kéne rajzolni 

A mai rajzolásunk is nagyon jól sikerült, kb. 3,5 óra alatt sikerül végig járni.

Köszönet Káli Mónikának a beszámolóért

 Sajnos csak ketten töltötték fel alkotásaikat facebook oldalunkra, így csak az ő munkáikat tudom bemutatni. Kérem a többieket, töltögessék minél előbb, pótolni tudom.

Ligeti Zsuzsa

Rapid sketching 2020. július 8-án a Ponty utcánál

A koronavírus miatt elmaradt közös rajzolások miatt újabb közös rajzolást találtunk ki! A rapid-sketchingek kifejezetten egy-egy épületre, helyre fognak koncentrálódni, egyenlőre nyár végéig, két hétvégi rajzolásunk közötti héten, hétköznap. 18 órától, max 1 óra időtartamban. Igyekszünk könnyen megközelíthető helyeket keresni, így inkább a belváros és e körüli helyek jönnek számításba. De ha valakinek van ötlete, dobjátok be, ne csak ketten-hárman agyaljunk!

Első célunk a budai Ponty utca volt, elbűvölő lépcsőivel. 

Nyolcan jöttünk össze: három Zsuzsa, Móni, Ica, Tünde, Rachel, Marianne (Hollandiából) Egyik társunk széket is hozott magával. Irigyeltük, nekünk vagy állmi kellett, vagy a járdaszegélyre kicorodnunk.

Kitűnő idő volt, már elmúlt a napközbeni nagy meleg. A járókelők körében nagy sikert arattunk, csodálkozva nézték a rajzoló csapatot.

Remek alkotások születtek, bár az akvarellel dolgozók még maradtak, számukra kevés volt az egy óra. 19 órakor a kút melletti padon gyűjtöttük össze at addig elkészült munkákat. 

1

Szentpéteri Zsuzsa  

 Marianne  von Vimmeren

Rachel Appleby

Mulik Tünde 

Rostás Ica

Káli Mónoka

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Másnak több rajzra is jutott ideje, nemcsak a lépcsőt, de a Szalag utcai házakat, tetőket is megörökítette.

 Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Mindnyájunknak tetszett a rapid sketch. Jövő héten az Egyetem téren találkozunk. Remélem, még többen kedvet kapnak.

Ligeti Zsuzsa

137. közös rajzolás 2020. június 14.én Szentendrén

Szentendre a fővárostól északra terül el, könnyen megközelíthető, hévvel, busszal, autóval. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatókat.

A Visegrádi-hegység és a Szentendrei Duna ág találkozásánál fekszik, szemben a Szentendrei szigettel. Történelme az ókorig nyúlik vissza, hiszen a Duna vonalán alakult ki a limes, a Római birodalom határa.  De a honfoglalás óta jelentős hely, egyházi központ.

Ahogyan a török előre nyomult a Balkánon, úgy kezdett egyre több balkáni főúr és főpap népével együtt észak felé húzódni. Azt remélték, hogy Magyarországot már nem tudják elfoglalni a törökök. Az utolsó, a legnagyobb menekültcsoport - mintegy hatezren - már a török uralom után, 1690-ben érkezett a romos, szinte lakatlan városba. A Balkán különböző vidékeiről és településeiről érkező menekültek itt is megőrizték együvé tartozásukat. Papjaik vezetésével külön-külön építettek maguknak templomot - eleinte fából -, körülötte telepedtek le. Néhány évtized múlva a fatemplomok helyén újakat építettek, kőből és téglából. Az ismereteink szerinti nyolc templomból hét ma is áll. Négynek a neve is jelzi a vidéket, ahonnan a menekültek érkeztek.
                                     

A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 30. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11-es főút

Az 1970-es évek bégén a külterületeket a városhoz csatolták, így a korábbi kisváros lakossága 2010-ben a 25 000 főt.

A belváros központja a Fő tér és a Bogdányi utca, számos műemlék épülettel, múzeummal, illetve a közelben a hangulatos Duna-part.

A város kultúráját elsősorban a délszláv örökség, illetve a városhoz köthető, leginkább kortárs művészek határozzák meg. A város északi részén jött létre a Művésztelep, mely azóta is működik, különböző néven. A kortárs előadók legismertebb köre a Szentendrei Festőiskola  utódaként 1972-ben létrejött vajda Lajos Stúdió, majd 1979-ben megalakult A.E.Bizottság underground együttes.  Jelenleg a MANK központja.

Legismertebb képviselője a Szantendrei Művésztelepnek Pais Goebel Jenő

A kényszerú vírus-karantén után sokan jöttek a közös rajzolásra. 

Sok alkotás született. Papírra kerültek a templomok, a szűk utcák, sikátorok. 

8-an jöttünk össze, a végéig 6-an maradtunk. Két templomunk egy heves zuhé okán kimaradt, illetve egyetértettünk abban, hogy még a nyárom be kell pótolni. Itt egyszerűen annyi téma van, hogy bőven jut máskorra is. Ez a találkozó kicsit hosszabbra sikeredett a szokásosnál, de ha nem esik az eső, páran tovább is maradtunk volna. Mindenesetre több rajz is készült mindenkinél, a közös képre sem fért fel mind.

A Fő téren kezdtünk, a templom többünket megihletett. 

Majd a Duna korzón folytattuk, ki a házakat, ki a Dunát vette ecsetvégre. Ezután a keskeny, lépcsős, hangulatos Kígyó utcán értük el a Rab Ráby teret, ahol, szintén letelepdtünk. 

Sajnos középen több autó parkolónak használja a teret, több autó is megfordult, amg ott voltunk. A két templom előtt úgy döntötünk, harapunk valamit, de már akkor az eső várható volt... Épp csak sikerült a közös fotózásokat megejteni a Fő tér egyik kőpadján. És ha már esik, irány au egyik étterem, ahol végül ebédeltünk. 

 Andorka Éva

 Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Andóczi Balogh Csaba

Csongrádi János

Káli Mónika

 Rostás Ica

 Valkovics Orsi

 Káli Mónika

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Rostás Ica

 Pemlényi Paulina

Andorka Éva

 Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Köszönet a képekért, a beszámolóknak Káli Móninak és Cseresnyésné Bécsy Zsuzsának.

Én sajnos nem vettem részt a közös rajzoláson. Korábban nagyon sokat jártam Szentendrére. A ferenczy kör, ahol rajzolni tanultam, a nyári szünet előtt többször is elvitt bennünket oda. Akkoriban (1958-62) nem volt ennyire felkapott hely, mint most. Nyugalmasabb, idegenforhalomtól mentes hely volt. Ott festettem a háztetőket, ahogy a püspöki templomtól lenézve láttam.

                                                                                  Ligeti Zsuzsa