97. közös rajzolás az Epreskertben 2018. szeptember 15-én
Epreskert
Aki belép az Epreskert kapukán, egy
ősparkot pillant meg, ahol a sűrű növényzet a fákkal egyidős épületeket rejt,
miközben a fű és levéláradat között növényekkel félig benőtt szobrok,
szoborrészletek hevernek összevissza. Jobban megvizsgálva látjuk, hogy a kertet
azért gondozzák, és a szobortemető kinézet része a helynek, ezek az alkotások
ide tartoznak. Itt készültek.
Érdekes a neve:
utoljára 1882-ben volt itt elvadult eperfaliget, ennek ellenére máig így
nevezik a területet.
Az Epreskert története azzal kezdődött,
hogy Huszár Adolf szobrászművészt megbízták Deák Ferenc szobrának
elkészítésével. Igen ám, de Huszár műterme épp elbontásra került - nem fogjátok
elhinni - a Városliget rendezési terve miatt. Az épület nélkül maradt művészt
egy itteni telekkel kárpótolták, ekkor költözött be először a szobrászat az
Epreskertbe. Ezután merült fel az ötlet, hogy az Epreskert teljes területén
művésztelepet alakítsanak ki, és nem kisebb név, mint Stróbl Alajos állt neki,
hogy rendbe hozza az egykori eperfaligetet. Mesteriskola létesült itt: azok a
művésznövendékek, akiknek az iskola után külföldi akadémiákon, vagy híres
mesterek műtermeiben kellett helyt állniuk, és tanulniuk minél többet, ezentúl
ide jöhettek. Az itt tanárként is dolgozó, befutott művészeknek ugyanis nem
kellett fizetnie a műtermekért, a főváros ezt biztosította számukra, cserébe
tanították a növendékeket.
A helynek műemlék-mentő funkciója is volt: ide
menekítették például a Kálvária tér rendezése kapcsán lebontásra ítélt,
Mayerhoffer András által készített barokk kálváriát is, amit szó szerint
kövenként bontottak le, és raktak egybe itt, újra.
Itt található a mai napig a
Mátyás-templom helyreállításakor eltávolított XIII-XIV. századi délkeleti
kapuzat és több eredeti köve.
Az Epreskert ma is hasonló funkcióval bír, és odabent
érezni lehet a kézzel fogható múltat. Feszty és Lotz nevét olvasva egy-egy
műterem falán azt érezzük, hogy a mai napig odabent dolgozik a 161, illetve 184
éves művész. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász és festő műtermeinek
ad otthont. Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező
Tanszékek műtermein kívül, fém-, bronzöntő, kőfaragó, gipsz- valamint
üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.
Az egész kicsit elvarázsolt,
titokzatos és megkopottságában is szép, akárcsak az
egyébként nagyon
magas színvonalú művek,
amelyeket itt olyan közelről nézhetünk,
körbejárhatunk, sőt érinthetünk, ahogy egy múzeumban szinte
sohasem. Érdemes
eljönni ide, a romantikus hangulatú
kert csendes össze-visszaságban szétszórt szobraival, ősfáival és épületeivel külön is megér egy látogatást. Ez
bizony nehéz, mert az Képzőművészeti egyetem zárva tartja a látogatók elöl,
csak kivételes alkalmakkor nyitja meg az Epreskert kapuit.
Évek óta szeretnék
bejutni. Szerencsére az Urban Sketchers Budapest Group szervezői felfigyeltek
arra, hogy a Kulturális örökség Napján látogatható, és ide szervezték a 97.
közös rajzolást.
Tizenketten jöttünk
össze, élve a kivételes lehetőséggel, köztük két vendég: Jan Oroszországból és
Judit Mexikóból.
A gyönyörű, meleg szeptemberben jó volt az árnyas fák alatt rajzolni, festeni.
Horváth Iza
Harrach Orsolya
Andorka Éva
Harrach Orsolya
Horváth Iza
Horváth Iza
???
Jan
Mag Zsuzsa
Horváth Iza
Ligeti Zsuzsa
Harrach Orsolya
Harrach Orsolya
Horváth Iza
Andorka Éva
Ligeti Zsuzsa
No comments:
Post a Comment