99. Közös rajzolás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban 2018. október 14-én

A Múzeumot 1919-ben alapította a cégtulajdonos, világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc (1833‒1919), aki végrendeletében mintegy 4000 darabból álló keleti gyűjteményét keleti művészeti múzeum alapítása céljából az államra hagyta.

„… a Budapesten VI. kerületi Andrássy út 103. szám alatt lévő villámat… összes tartozékával együtt a Magyar Államnak… hagyományozom oly kikötéssel és feltétellel, hogy az épület gyűjteményem és más állami tulajdonban lévő megfelelő műtárgyak felhasználásával kelet-ázsiai művészeti múzeumnak rendeztessék be, csak erre a célra és egy a múzeummal kapcsolatos ázsiai tudományos intézet céljaira szolgáljon, és ez a múzeum minden időben az én nevemet viselje.”

– Hopp Ferenc, 1919. június 22

 A gyűjtemény a tulajdonos Andrássy úti villájában került elhelyezésre és kiállításra, amely 1923-tól kezdve múzeumként működik; alapításakor és ma is Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. 

Ki volt Hopp Ferenc? 

Morvaországban  született, innen költözött az 1850-es években Pestre 13 évesen már optikustanoncként dolgozott Calderoni Istvánnál.  1861-ben betársult az üzletbe, majd 1864-ben átvette a céget. A Calderoni és Társa név megtartásával a vállalkozást továbbfejlesztette. Az optikai műszerek, fényképezőgépek készítése, forgalmazása mellett meghonosította Magyarországon  az iskolai szemléltetőeszköz-gyártást. Bőséges vagyont szerzett munkájával. Híressé vált üzlete a Deák Ferenc és a Váci utca sarkán állt,

Vagyona lehetővé tette, hogy sokat utazzon. 1882  és 1914 között öt Föld körüli utazása volt. Elsősorban Kelet-Ázsia főképp Kína és Japán érdekelte. Indiába első világ körüli útján látogatott el. Itt vásárolt tárgyai (miniatúrák, kerámiák, kasmíri lakkok, márvány dísztárgyak, ékszerek), s az egy évvel később Kínában tett utazásának kincsei is az államra szálltak. A gyűjtemény 1200 kínai tárgyának javát 1883 és 1914 között vásárolta. Három alkalommal lépett a Mennyei Birodalom földjére. Elsősorban távol-keleti emléktárgyakat és iparművészeti remekeket szerzett be. Jó művészeti érzékét bizonyítják a különösen nemes anyagú kínai tárgyak sorozatai, a drágakő-faragványok, a tubákos flakonok, a rekeszzománcok, a kínai lakktárgyak és ékszerek. A keleti művészetek iránti érdeklődése elmélyülésével gyűjteménye fejlesztéséhez az akkor ifjú művészettörténész-orientalista Felvinczi Takács Zoltán ‒ később a múzeummá alakuló gyűjtemény első igazgatója ‒ tanácsait is igénybe vette. A Múzeum megalakulása után a gyűjtemény adományok, vásárlás és más múzeumok keleti anyagainak áthelyezésével gyarapodott. A gyűjtemény ma mintegy 30 000 műtárgyból áll, s kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel. 2006-ban már kb. 23 000 műtárgyat tartanak nyilván, különösen jelentősek a japán középkori művészet emlékei és a kínai bronz- és porcelántárgyak.A  teljes múzeumi gyűjtemény kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel. A szakmúzeum állandó kiállító helye 1995 óta a Ráth György  míg a Hopp Ferenc Múzeumban rendszeresen időszaki kiállításokat rendeznek. Utóbbiak tematikusan válogatva mutatják be feliratokkal, fotókkal és jól összeválogatott tárgyakkal egy-egy keleti ország, nép életét, szokásait, kultúráját. 

Ottlétünkkor az ISTEN/NŐ a dévi-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában kiállítást láthattuk - és rajzolhattuk. 

A Hopp-villa körül kialakított kert korának ismert pesti keleti hangulatú kuriózuma volt, s ma is szerves része a múzeum hétköznapjainak,

A gyakori vendég, Cholnoky Jenő felvétele a kertről 1902-ben

A remek őszi idő lehetővé tette, hogy a kertben is rajzoltak a résztvevők. Én sajnos megint lemaradtam erről a remek alkalomról, így csak másodkézből van tudomásom a közös rajzolásról. Köszönöm a fotókat Mag Zsuzsának, Harrach Orsinak és Káli Mónikának. 

13-an tudtak eljönni rajzolni, nagy örömünkre Eduardo Bajzek is, aki a következő, 100. közös rajzolást tartja majd a Fugában. Ő a nemzetközi Urban Sketchers ismert alakja, aki most éppen Magyarországon tartózkodik. sajnos közös kép nem készült, de a rajzokról igen. 

A kertben készült rajzok:

Andorka Éva

 Mag Zsuzsa

 Szentpéteri Zsuzsa

  Szentpéteri Zsuzsa

 Valkovics Orsolya

Káli Mónika

 Valkovics Orsolya

Harrach Orsolya

Amik bent készültek

Andorka Éva

Eduardo Bajzek

Valkovics Orsolya

Valkovics Orsolya

Lévay Örs

Lévay Örs

Lévay Örs

Még néhányan nem töltötték fel alkotásaikat a csoport oldalára. Várom  Tamás, Ica, Tam munkáit. 

Ligeti Zsuzsa

98. közös rajzolás a Nyugati téren szeptember 29-én

Nyugati tér

A Nyugati tér Budapest egyik fontos közlekedési csomópontja, a Nyugati Pályaudvar Nyugati pályaudvar közelében. A tér meghatározó épülete a pályaudvar. A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt az indóház. Ennek csarnoka köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. 

Teréz körút építése 1877-ben

Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. 

Berlini tér 1963-ban

A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – nem elhelyezkedésével, hanem a vasúttársaságról. A teret már 1896-ban Berlini térnek nevezték, egészen 1945-ig, amikor a Marx tér nevet kapta.

1952-ben, a későbbi buszpályaudvar helyén a Westend ház és felrobbantása.

1962-ben egy vasúti szerelvény tolatás közben elszabadult, és - áttörve az állomáscsarnok üvegfalát - a körútra sodródott.

A Nyugati tér a '70-es években komoly átalakuláson ment keresztül: ekkor rombolták le a mai buszpályaudvar helyén álló Westend hotelt, és ekkor épült meg a tér mai képét is meghatározó felüljáró, amely a Váci utat összeköti a Bajcsy-Zsilinszky úttal. Az építés egy nagy port felvert mozzanata, hogy a kétfelől épített beton elem a közepén nem ért össze, mintegy félméteres eltérés volt.

http://www.urbanlegends.hu/2008/01/a-marx-teri-feluljaro-legendaja/

1977–1979 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1981-ben érte el az M3-as metróvonal a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá aluljáró rendszert építettek. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.

Az 1977-ben még kisebb élelmiszerboltnak tervezett, majd többszintes nagyáruházzá avanzsált Skála Metró tervezésével a MÁV Kővári Györgyöt bízta meg, Aki nem érhette meg a Skála Metró a tervezett átadáshoz képest három évet csúszó 1984. áprilisi megnyitóját, mivel 1982-ben meghalt. Habár Kővári épületei ma nem tartoznak a városkép legkedveltebb elemei közé, és az anyaghasználat miatt gyorsan amortizálódtak, építészeti jelentőségük megkérdőjelezhetetlen, ezért az is elképzelhető, hogy a jövőben védett épületekké nyilvánítsák őket.

A Skála Metró története során már több átalakulást megért: 1996-ban új mozgólépcsőket szereltek be, valamint lezárták a korábban nyitott terasszal rendelkező éttermi részt. 2006-ban kiköltözött az épület felső szintjeiről a MÁV, ezzel az épület kihasználtsága 51 százalékra zuhant. Egy évvel később az egész épület Balogh Ákos tulajdona lett, aki 2011-ben elhatározta, hogy ideköltözteti a Libri-cégcsoport irodáit, ezzel a kihasználtság ismét 95 százalékra nőtt. Valamivel több, mint egy évig szintén az épületben működött a 2011. januári tragikus baleset miatt bezárt West Balkán szórakozóhely is.

2005 körül tervek születtek a Kormányzati Negyed megépítésére, amely a Nyugati pályaudvar felszámolásával járt volna. A tervek szerint a pályaudvar szerepét Rákosrendező vette volna át, ahová a meghosszabbított M1-es metróvonal járt volna ki. A pályaudvar csarnoka műemlékként megmaradt volna más funkcióval. A projekt viszonylag hamar megbukott a gazdasági válság miatti állami költségcsökkentések miatt.

2010-ben zöld sávokat telepítettek az addigra meglehetősen leamortizált áruház előtti tér teraszos részeire. Ezek a zöldfelületek a nagy igénybevétel miatt gyorsan lepusztultak, ezért idén tavasszal már közös nagytakarítás keretében kellett helyrehozni őket.

Jelenleg folyik a Skála Metro épületének felújítása. Előtte a tér már megújult, rendezettebb lett. Az emblematikus óra is áldozata lett a jobbításnak. Minden látható rajta, csak a pontos idő nem.

A hirtelen hűvösre forduló időben kevesen jöttük össze rajzolni, köztük Justiyna, egy lengyel diáklány és Orsolya, akiből talán lelkes tag válik. 

Délben bemenekültünk a a világ legszebb Mekijébe. 

A hideg ellenére sok rajz készült 

Justyna Sendys

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Mag Zsuzsa

 Valkovics Orsolya

 Valkovics Orsolya

Valkovics Orsolya (ezért a rajzért a Mekitől jutalom hamburgert kapott)

Ligeti Zsuzsa: A könyvárus

 Ligeti Zsuzsa : Buszra várva

Ligeti Zsuzsa: Éhes vagyok

Még várom Tam és Ica alkotásit!

Ligeti Zsuzsa

97. közös rajzolás az Epreskertben 2018. szeptember 15-én

Epreskert

Aki belép az Epreskert kapukán, egy ősparkot pillant meg, ahol a sűrű növényzet a fákkal egyidős épületeket rejt, miközben a fű és levéláradat között növényekkel félig benőtt szobrok, szoborrészletek hevernek összevissza. Jobban megvizsgálva látjuk, hogy a kertet azért gondozzák, és a szobortemető kinézet része a helynek, ezek az alkotások ide tartoznak. Itt készültek.

Érdekes a neve: utoljára 1882-ben volt itt elvadult eperfaliget, ennek ellenére máig így nevezik a területet.

Az Epreskert története azzal kezdődött, hogy Huszár Adolf szobrászművészt megbízták Deák Ferenc szobrának elkészítésével. Igen ám, de Huszár műterme épp elbontásra került - nem fogjátok elhinni - a Városliget rendezési terve miatt. Az épület nélkül maradt művészt egy itteni telekkel kárpótolták, ekkor költözött be először a szobrászat az Epreskertbe. Ezután merült fel az ötlet, hogy az Epreskert teljes területén művésztelepet alakítsanak ki, és nem kisebb név, mint Stróbl Alajos állt neki, hogy rendbe hozza az egykori eperfaligetet. Mesteriskola létesült itt: azok a művésznövendékek, akiknek az iskola után külföldi akadémiákon, vagy híres mesterek műtermeiben kellett helyt állniuk, és tanulniuk minél többet, ezentúl ide jöhettek. Az itt tanárként is dolgozó, befutott művészeknek ugyanis nem kellett fizetnie a műtermekért, a főváros ezt biztosította számukra, cserébe tanították a növendékeket.

A helynek műemlék-mentő funkciója is volt: ide menekítették például a Kálvária tér rendezése kapcsán lebontásra ítélt, Mayerhoffer András által készített barokk kálváriát is, amit szó szerint kövenként bontottak le, és raktak egybe itt, újra. 

Itt található a mai napig a Mátyás-templom helyreállításakor eltávolított XIII-XIV. századi délkeleti kapuzat és több eredeti köve.

Az Epreskert ma is hasonló funkcióval bír, és odabent érezni lehet a kézzel fogható múltat. Feszty és Lotz nevét olvasva egy-egy műterem falán azt érezzük, hogy a mai napig odabent dolgozik a 161, illetve 184 éves művész. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász és festő műtermeinek ad otthont. Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém-, bronzöntő, kőfaragó, gipsz- valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.

Az egész kicsit elvarázsolt, titokzatos és megkopottságában is szép, akárcsak az egyébként nagyon magas színvonalú művek, amelyeket itt olyan közelről nézhetünk, körbejárhatunk, sőt érinthetünk, ahogy egy múzeumban szinte sohasem. Érdemes eljönni ide, a romantikus hangulatú kert csendes össze-visszaságban szétszórt szobraival, ősfáival és épületeivel külön is megér egy látogatást. Ez bizony nehéz, mert az Képzőművészeti egyetem zárva tartja a látogatók elöl, csak kivételes alkalmakkor nyitja meg az Epreskert kapuit.

Évek óta szeretnék bejutni. Szerencsére az Urban Sketchers Budapest Group szervezői felfigyeltek arra, hogy a Kulturális örökség Napján látogatható, és ide szervezték a 97. közös rajzolást.

Tizenketten jöttünk össze, élve a kivételes lehetőséggel, köztük két vendég: Jan Oroszországból és Judit Mexikóból.

A gyönyörű, meleg szeptemberben jó volt az árnyas fák alatt rajzolni, festeni.

 Akiket a kertben található alkotások ragadtak meg:

Horváth Iza

 Harrach Orsolya

Andorka Éva

Harrach Orsolya

Horváth Iza

Horváth Iza

???

Természetesen a Kálvária épülete is sok alkotásra rákerült:

 ???

 Jan

 Mag Zsuzsa

Horváth Iza

 Ligeti Zsuzsa

Sok-sok érdekesség is papírra került:

 Ligeti Zsuzsa

 Harrach Orsolya

 Harrach Orsolya

 Horváth Iza

 Andorka Éva

 Ennél jóval több mű született. Ha valaki még elküldi, utólag beillesztem.

Ligeti Zsuzsa