urban sketchers budapest

Thursday, 10 May 2018

Budapest100 - 88. közös rajzolás a Rózsák terén

2018. május 5-én

A Budapest100 rendezvény egy civil városi ünnep, amelynek célja, hogy felhívja a budapestiek figyelmét a körülöttünk lévő város mindennapi értékeire. 2011-ben azzal a szándékkal indult az OSA Archívum és a KÉK - Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére, hogy legyen egy olyan hétvége, amikor mindenki megismerheti és megszeretheti a minket körülvevő várost, épületeivel és lakóival együtt. A Budapest100 program idén május 5-6. között került megrendezésre. A Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére évről-évre megvalósuló rendezvény ezúttal is igyekezett a város azon részeit közelebb hozni hozzánk, melyekre év közben kevesebb figyelem irányul, vagy túl természetesnek vesszük őket. A rakpartokat követően, 2018-ban a terek kapják majd a főszerepet. Mi is csatlakoztunk a programhoz, immár harmadik éve. A Rózsák terét választottuk.

A Rózsák tere Budapest VII. kerületében, a Dohány utca és a Rákóczi út közötti területen található.

Budapest azon európai világvárosok közé sorolható, amelyek a modernitás hajnalán nyerték el mai urbanisztikai szerkezetüket, így nem egyetlen, középkori eredetű főtérre szerveződő utcahálózatból fejlődtek metropolisszá. Ebből következően számos kisebb és nagyobb teresedés sorakozik a fontosabb utakra felfűzve; némelyik a gazdasági élet centrumaként jött létre (Szabadság tér), míg mások hatalmi (Kossuth tér), vagy épp szakrális központként funkcionálnak. Az utóbbiak közé sorolható a Rózsák tere.

A 18. századtól rendszeresen állatpiacot tartottak a mai Rózsák tere helyén, amelynek német neve Viehmarkt volt. A kerület kiépülése idején, 1873-ban ennek magyarításával lett Baromvásár tér, majd 1878-ban a Szegényház tér nevet kapta a szélén két évtizeddel korábban felépült, hasonló nevű és funkciójú intézményről. Az 1870-es években parcellázták ki a térre néző többi kertet, s a parcellákat szociális és egyházi célokra adományozták. Ezt követően épült fel az első erzsébetvárosi plébániatemplom (ma görögkatolikus templom), 1901-ben épült az óvónőképző intézet és az árvaház. A középütt magasodó, Steindl Imre egyik fő műveként számon tartott, 1893-ban építeni kezdett Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom befejezése óta Budapest egyik legemelkedettebb hangulatú pontjává avatja a turistaforgalomtól kissé távol eső részét.

A templom körül számos értékes, szép épületet találunk: Rózsák tere 1. sz. Volt Protestáns Országos Árvaház, ma a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma (Kolbenheyer Ferenc, 1878).

Rózsák tere 2. sz. Volt szegényház, ma Erzsébet kórház (Hild József, klasszicista, 1856). Az eredetileg egyetlen szárnyból álló épületet 1877-ben és 1882-ben Czigler Győző tervei alapján oldalszárnyakkal bővítették.

Rózsák tere 6–7. sz. Volt Óvónőképző Intézet, ma egy kisebb óvoda, nagyobb részében iskola működik. (Ybl Miklós és Pucher József, neoreneszánsz, 1875).

Rózsák tere 8. sz. Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia (Czigler Győző, eklektikus, 1881).

Rózsák tere 9–10. sz. Volt római katolikus, ma görög katolikus templom és plébánia (Czigler Győző, eklektikus, 1881).

Egy szóval a tér bőven kínált rajzolni valót.

Sokan gyűltek össze a szép, nyáriasan meleg napon. Én sajnos nem értem rá egyéb elfoglaltságaim miatt, de álljon itt Lévay Örs beszámolója:

"Sokan vettünk részt a mai rajzoláson, a csoportképről hárman le is maradtak, mivel hamarabb elmentek. Körülöttünk épp egy évzáró ünnepség zajlott, katonazenekarral, úgyhogy igen hangulatos volt az esemény.

Az árnyas padra tett képekről a fotók nem túl jó minőségűek, úgyhogy lehetőleg mindenki töltse föl a magáét rendesen befotózva/szkennelve! Utána még egy jót ebédeltünk is egy közeli kerthelyiségben.'