2019. március 19., kedd

109. közös rajzolás 2019. március 9-én a Bábszínházban


Sok sok egyeztetés után sikerült bejutnunk az előcsarnokba, ahol Koós Iván bábjai vannak kiállítva. 



1949 szeptemberében a Mesebarlang együttesből alakult meg az Állami Bábszínház, a korábbi Nemzeti Kamaraszínház játszóhelyén, az Andrássy út 69 szám alatt. A kezdetben kizárólag gyermekelőadásokat játszó intézmény 1951-től felnőtt darabokat is színre vitt.
1971-től a Jókai tér 10. szám alatt játszott a színház, 1976 decemberében költöztek vissza a régi színház helyén felépült épületbe. A Jókai téri helység ezután az intézmény kamaraszínházaként működött tovább. 1992-től az Állami Bábszínház Budapest Bábszínház néven folytatta tevékenységét. A Jókai téri épület ekkor került a Kolibri Színház tulajdonába.
A színház saját társulata napjainkban három játszóhelyen játszik gyermekeknek és felnőtteknek szóló bábelőadásokat. Mottójuk:"a báb nem korosztály, hanem műfaj". jelenleg is több, felnőtteknek szóló darab van műsoron.
A bábjáték a színjátszás egyik legősibb formája, amelyet minden kor új hagyományokkal gazdagított. Az előadások eszközei, a bábok is nagy változatosságot mutatnak. A Bábszínház előterében  tárlókban Koós Iván bábjai láthatók: Pán Páter, Ali baba és a negyven rabló, valamint Oz, a csodák csodája előadáshoz készültek. Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező, 1960-tól az Állami Bábszínház tervezőművésze. A televízióban bábtervezőként dolgozott. 1994-95 között a Bábszínház igazgatója, majd 1995-túl haláláig művészeti vezetője. 
A látott bábok mind marionett bábuk, amelyeket fentről mozgatnak. A zsinór mozgatásához két kéz és nagy hozzáértés kell. A bábművész olyan farudak segítségével irányítja a bábot, amelyekre zsinórokat függesztettek. Van olyan zsinór is, amellyel egyszerre két mozdulat is elvégezhető, például a báb az egyik lábát felemeli, a másikat leereszti.

Amíg mi rajzoltunk, bent gyermekelőadás folyt. A rajzolás félidejében szabadult ki a sok gyerek és indult haza. Bár mutattak valamelyes érdeklődést a rajzolás iránt, nem zavartak bennünket. Hamarosan újra csend honolt az előcsarnokban. Nyolcan gyűltünk össze a 109. rajzolásra, ismét új tagot is üdvözölhettünk. Bernadett jól érezte magát, reméljük máskor is jön. A rajzolás végre nagyon kényelmes körülmények között végezhettük: volt egy pad, és a büféből is hozhattunk széket.





Mivel a résztvevők eltérő időben jööttek-mentek, nem készült csoportkép, csak az elkészült munkákat fotóztuk le.


Lehet vadászni: mi a különbség a két kép között?

Kézenfekvő volt, hogy a bábokat rajzoljuk, festjük, de volt, akinek más is a szemébe ötlött:
Káli Mónika

Csokorba gyűjtöttem az Ali baba és a negyven rabló bábjairól készült alkotásokat - úgy tűnik ezeket lehetett legjobba, legkényelmesebben rajzolni:

 Andorka Éva
Ligeti Zsuzsa

Bódi Bernadett


Horváth Iza

Horváth Iza

Horváth Iza

Káli Mónika
Ligeti Zsuzsa


Mag Zsuzsa

Mag Zsuzsa

A Pán Péter bábjaira kevesebb figyelem jutott:
Ligeti Zsuzsa

Bódi Bernadett

Bódi Bernadett

Oz, a csodák csodája bábjairól csak egy kép készült:

Mag Zsuzsa

lehet, hogy változnak az arányok, mert még ketten nem tették fel a facebook oldalunkra alkotásaikat, illetve nem küldték el nekem. Várom Ica és Júlia alkotásai megérkezzenek, akkor pótolom.

Ligeti Zsuzsa


2019. február 4., hétfő

107. közös rajzolás január 27-én

a Budai Kreatív Házban, vagyis a Várkert Kioszkban

 
A Várkert-kioszk vagy Várkert palota (régi nevén Várkert kaszinó), a budai királyi palotát  övező kertek lezárásaként épült a Várkert Bazárral  egy időben. 
A Várkertbazár és Kioszk épületegyüttesét Ybl Miklós tervezte. Az építkezéseket véglegesen 1882-ben fejezték be. Ybl az egész kertarchitektúrát két hasonló stílusjegyet viselő bérházzal zárta le. A bérházak előtt található Várkert Kioszk épülete eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként épült. A firenzei reneszánsz stílusát idéző gyönyörű Duna-parti épület északi része (a mai recepció) a kávéházat, a déli része (nagyterem, boltíves terem) a vízmű gépészeti berendezéseit foglalta magába, míg a gépterem feletti részen (galéria) a gépész lakása volt. A két rész között magasodik a toronyépítmény, amely a gőzkazánok kéményét rejtette. Ybl így mesteri módon rejtette el a szerkezetet.
2009 áprilisában, egy csatornaépítés során találták meg azt a – már teljesen elfeledett – hat teremből álló ciszternarendszert, amelyben kavicsréteg szűrte meg a Duna-vizet, a várbeli felhasználásra, egészen a fővárosi közművek kiépüléséig. A ciszterna-rendszer a Várbazár és a Várkert kioszk építésével egy időben, 1874 és 1879 között készült. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették szerepüket.

A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség szórakoztatásában kapott kiemelkedő szerepet. A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben kávéházként építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. 40 évig elegáns café-restaurantként üzemelt.



 Visszaemlékezések szerint ekkor a Kioszk előtt nagy kert volt tánctérrel, a teraszon zenekarral. 

 Én még táncoltam itt 


Ha az ember este a kilences villamoson utazott, jópofa dolog volt látni a villamos zajától nem hallható zenére ugráló párokat. Az évek alatt színvonala rohamosan csökkent, majd a rossz állapotú épületet bezárták. Évekig üresen állt, és rövid idő alatt száz évet öregedett. 2007-ben felújították, Várkert palota néven rendezvényterem lett. Újabb felújításra 2016-17-ben került sor, amikor a Pallas Athéné Alapítvány tulajdonába került. Most Budai Kreatív Ház néven működik, kávéház és kiállító terem  van benne.
Sajnos a fákat kivágták, a loggiát beüvegezték.

Tizenketten gyűltünk össze a közös rajzolásra, három új taggal bővült a városi rajzolók csapata. 

Örs korábban elment, így csak tizenegyen ülünk a fényképezőgép előtt. 

Előbb körbe csodáltuk a szépen felújított kávézót és kiállító termet, és mindenki kiválasztotta a neki tetsző részletet. Kint hideg volt a napsütés ellenére, így kevésen vállalkoztak a külső rajzolására, inkább bent, a jó melegben alkottak.

















Harrach Orsolya: Várkert Kioszk

Zsuzsa kinézett a melegből a hidegre:
Ligeti Zsuzsa: Várkert bazár

A kiállítást (Magyarok a Selyemúton) többen is megrajzolták. 

Harrach Orsolya

 Káli Mónika

 Rostás Ica

Ligeti Zsuzsa


A legkedvesebb téma  Stein Aurél sátra volt.

Rostás Ica

Rostás Ica

Harrach Orsolya


Káli Mónika


Persze rajtunk kívül igazi látogatók is voltak:
Ligeti Zsuzsa: Látogatók

Ligeti Zsuzsa: Tárlat

A szépséges kávéház is rengeteg témát adott: 


Valkovics Orsolya





Valkovics Orsolya

Hergovits Mariann


Ligeti Zsuzsa

Van akit a csigalépcső bűvölt el:




Hergovits Mariann 

Megragadta a szemet a növényzet is:

Káli Mónika

Káli Mónika

Mint mindig Zsuzsát a emberek izgatták:


Ligeti Zsuzsa: Pincérlány

Ligeti Zsuzsa: A pultos



Ligeti Zsuzsa: Ebéd


Sok rajz született, és az új tagok még fel sem tették az fb. oldalunkra z alkotásaikat... Várom őket, és pótlólag felteszem.

Ligeti Zsuzsa