125. közös rajzolás 2019. október 20-án a Róth Miksa emlékházban

1865-ben született Roth Zsigmond és Duller Mária gyermekeként. Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. Első műterme a Dohány utca 10-ben volt, azután a Német utca 3.-ban, majd a Kender (ma Auróra) utca két, egymás melletti házában (11. és 13.) dolgozott, végül 1911-től a  Nefelejcs utca 26.-ban működött a „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete”, 1939-ig. 1897-től üvegmozaik készítésével is foglalkozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió  és az art deco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az párizsu világkiállításon  ezüst, a torinói  és az  St Louisi (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. Idehaza megkapta a Ferenc József-rend lovagi fokozatát majd pedig a kormányfőtanácsosi címet. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el. Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke, rövid ideig elnöke volt. 

Bár több munkája elpusztult, ma is láthatjuk a következő helyeken munkáit:

Országház 

Gresham-palota (ma szálloda)

Osztrák-Magyar Bank, (ma Magyar Nemzeti Bank)

Zeneakadémia 

Fogadalmi Templom (Szeged)

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet  kápolnája

Kultúrpalota (Marosvásárhely)

Városháza (Szabadka)

Kálvin téri református templom

Rózsák terén álló Szent Erzsébet templom 

Bencés Főapátság Szent István- kápolnája (Pannonhalma)

Fasori Evangélikus Gimnázium díszterme

Fasori evangélikus templom

 A Nefelejcs utca 26. szám alatti épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Róth Miksa 1911-ben vásárolta meg, majd Petz Samu  tervei alapján építtette át. Ekkor emelték a belső udvarban a három szintes épületet a műhelyek számára.

Az épületek a második világháború során előbb német, majd szovjet katonai térképészeti irodának adtak helyet. 1948-tól a Honvéd Petőfi Akadémia működött itt, ahol politikai tiszteket képeztek a Magyar Néphadsereg  számára. Az épület egyre jobban leromlott, az Országos Szakipari Vállat műhelye lett, aztán szükséglakásként szolgált. Az utcai épület emeleti részén, három szobát hagytak meg az államosítás után Róth Miksa özvegyének, Walla Jozefának valamint Erzsébet, Amália és József nevű gyermekeinek.

A család a rendszerváltás után, részben Ráday Mihály  közbenjárására, az apa hagyatékát Erzsébetvárosnak ajándékozta, hogy szülőházukból Róth Miksa Emlékház nyíljék. A múzeum hosszas munka után 1999 novemberében nyílt meg a látogatók számára.

Az utcai épület első emeletén két állandó kiállítást alakítottak ki: a lakásmúzeumot és Róth Miksának a család birtokában maradt legfontosabb üvegfestményei illetve mozaik alkotásai láthatók itt. A ház tetőterében a múzeum kisegítő helyiségeit alakították ki, irodák, műtárgy-raktár, restaurátor-műhely kapott itt elhelyezést. A földszinten pedig 2005 szeptemberében nyílt meg az időszaki kiállítások terme, valamint a Róth Miksa egykori dolgozószobájából kialakított „Róth Szalon”.

Hatan gyűltünk össze ezen a rendkívüli időpontban – délután - meghirdetett rajzoláson. Sajnos Debra eltévesztette az időpontot, szinte sz utolsó percekben érkezett.

A találkozó a bejárat előtt volt. Míg vártunk a többiekre a kapu is megihlette társainkat.

Mag Zsuzsa

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna

Az udvar, a műhelyépület is téma lett, de leginkább a lakásmúzeum ihlette meg a társaságot.

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna

Rostás Ica

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna

Rostás Ica

Mag Zsuzsa

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna

Ligeti Zsuzsa

Mag Zsuzsa

Róth Miksa káprázatos színű üvegmozaikjai és üvegfestményei is megörökítésre kerültek. 

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Jancsik Ferenc

Akinek jobb jpg formátumú képe van az alkotásáról, kérem küldje el nekem, kicserélem.

Ligeti Zsuzsa

124.  közös rajzolás 2019. szeptember 21-én a Jókai kertben

Hűvös, de napos időben jártunk a budai Svábhegyen a Jókai villában. Jókai Mór 1853-ban 2200 forintért vásárolta Schweizer hegedűgyárostól (az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán regények honoráriumából) az akkor kőbányának használt 2 holdas földet. 

Az 1850-es években a Svábhegy nagy része lakatlan, erdős terület volt, a magányra vágyó Jókai Mór nem véletlenül keresett erre nyaralót. A sivár, kopott, elhagyott kőbánya helyén pár év alatt valóságos paradicsomot varázsolt, pedig több kihívással is szembesült a gazzal és cserjékkel benőtt területen. A nyaraló elé juharfát, vadgesztenyét, kőrist és hársfát ültetett, amelyek megfogták a szelet. Főleg hazai szőlőfajtákat telepített, és a szőlőgyökértetű (filoxéra) sem állhatott az útjába – míg ez sorra gyilkolta a hazai szőlőtőkéket, a gondos Jókainak nem jelentett problémát a speciális talajgazdálkodásnak hála. Ez a szőlő- és gyümölcsbirtok volt az ő menedéke és alkotóműhelye. Gyümölcsfák, veteményes és díszkert tarkította a kertet, ahol szárnyalhatott az írói képzelet. A  házhoz vezető utat hársfák szegélyezték, pompás kilátás nyílt a városra, amelyet az író meg is örökített egy festményen.

Az 1870-es évek közepéig a szomszédos telkeken is sorra elkezdtek kiépülni a szőlőskertek, Jókai ezeket a gazdákat csak “szőlőmívelő vandáloknak” nevezte. Részeg tivornyáik meglehetősen zavarták a magányt kedvelő írót, aki ezért is tette át Balatonfüredre állandó nyári rezidenciáját. Egészen első felesége, Laborfalvi Róza haláláig csak a szüretekre járt vissza a svábhegyi gazdaságba. Az ötven évvel fiatalabb Nagy Bellával kötött második házassága más életformára kötelezte: a fiatalasszonnyal sokat utazgattak szerte a világban, így megvált a birtoktól.

A kert az író halála után gazdát cserélt, majd fokozatos hanyatlásnak indult, s az épületet rossz állapota miatt le kellett bontani. 

Helyén kétemeletes ház épült, ma itt található a Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóságának irodái. Kicsit távolabb található a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület irodája és boltja, a vincellérházban pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett be Jókai emlékszobát.

A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.

A hely könnyen megközelíthető 21-es busszal vagy fogaskerekűvel.  A kert ingyen látogatható, a Jókai emlékszobába lett volna belépő, de nekünk a Nemzeti Örökség Napja alkalmából nem kellett belépőjegyet vennünk, szerencsénk volt.  A megállóktól néhány perces séta volt a díszes vasrácsos kapu, melyen át beléptünk a kertbe. Enyhén lejtős sétaúton értük el az oroszlános kőasztalhoz, ez lett a „bázishelyünk”, mert másutt nem találtunk kellemes leülő helyet. 

Hatan gyűltünk össze. Eleinte fázott a kezünk, kerestük a napos területeket. 

A kert a kezdődő ősz képét mutatta. A nyári virágok már elhervadtak, csak a rózsák dacoltak az idővel. Szomorúan láttuk, hogy senki nem ápolja, metszi a rózsákat. 

Számos madárodút láttunk a fákon, két madáritató is volt a gyepen – igaz, csak az egyikben volt víz. Úgy tűnik, sem a nemzeti Park igazgatóságának, se a Madártani egyesületnek nincs elég pénze (vagy figyelme) a park gondozására.  A Jókai emlékszoba őrzője viszont lelkesen mutogatta végig kincseit. Ő a Petőfi Irodalmi Múzeum alkalmazottja volt, csak a különleges nap miatt vezényelték ki ide. A kertről semmilyen tájékoztatást nem tudott adni.

A szépséges panorámát eltakarják a felnövő ecetfák, akácok. Rajzolni való azért akadt bőven. A vincellérház, a galambdúc, a különböző növények mindenkit megihlettek.

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna

Káli Mónika

Ligeti Zsuzsa

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna

 Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna

Rostás Ica

Valkovics Orsolya

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna 

Ligeti Zsuzsa

Lévay Örs

Valkovics Orsolya

Rostás Ica

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Lévay Örs a tabletjén is "festett"

Várom a többi alkotást is. Jó lenne Örs képét készen is megjeleníteni. Nem lehet nehéz a tabletről átküldeni...

Ligeti Zsuzsa