89. közös rajzolás május 27-én a Városligetben

A Városliget helye mindig is vizenyős volt, területét erdő borította. Boráros János városbíró 1794-ben javasolta, hogy az elhanyagolt városszéli erdőt alakítsák át Pest város közönségét szolgáló pihenőhellyé. A világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkjára 1813-ban írtak ki pályázatot. 1817-ben hozzákezdtek a népkert kiépítéséhez, ám az eredeti terv pénz hiányában csak félig valósult meg. A Városliget az 1840-es évektől így is a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé vált. A tó és a szigetek kialakítását a városligeti mocsárból 1799-ben kezdték meg. Amikor a Városliget József nádor halála után működésképtelenné vált, a Királyi Szépítő Bizottmánytól 1861-ben visszakerült Pest fennhatósága alá, a város vezetése hozzáfogott rendbetételéhez. 1863-ra újraszabályozták a tavat, 1866-ban megnyílt az állatkert, 1877-től működött az artézi fürdő, 1881-től pedig szabályozták a park használatát. Működni kezdett az összes alapintézmény, az 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal. 

A tó szerepe a Liget életében a korcsolyázás népszerűvé válásával felértékelődött. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el Vajdahunyad várának mását a ligetben. 

Az eredeti Vajdahunyad vára Erdélyben

 A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel. Az ország különböző építészeti emlékeiből válogatták a részleteket. ma is izgalmas felfedezni, melyik részlet honnan való. 

A kompozíció nagy közönségsikere miatt 1901 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. 

A Városliget mindig is kedvelt helye volt a fővárosiaknak. A képet nézve felmerült, hogy legközelebbi rajzolásnál megadjuk a kötelező dreszkódot. 

Úgy gondoltuk, sok rajzolni, festeni valót találunk a Ligetben. Igazi pikniket terveztünk, pléddel, piknikes kosárral. Egy dologgal nem számoltunk, ezen a hétvégén a Gyermeknap miatt hatalmas tömeg lepte el minden négyzetméterét a Ligetnek. Több helyen is hangos zenes szólt, igazi hungarikumként dél-amerikainak mondott mű-zene. 

Voltak, akik már a gyülekező alatt rajzoltak

Ligeti Zsuzsa: A Hidas kapu

Tizenegyen gyűltünk össze és sokat alkottunk: 

Gyönyörű napnak ígérkezett, esőre csak 30%-ban számíthattunk. Ugyan sokszor hatalmas felhők érkeztek, de megúsztuk eső nélkül. 

Árnyas fák alatt kerestünk helyet. 

Szerencsére ide csak szűrve jutott el a tömeg hangja, nagy nyugalomban tudtunk alkotni. Témánk természetesen a Vajdahunyad vára volt, amire nagyon jó rálátásunk volt. 

Harrach Orsi

 Káli Mónika

Horváth Iza (szén)

Káli Mónika

Szentpéteri Zsuzsa

Mag Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: A "Nyebojsza" torony

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Lévay Örs csak ezt a munkájával készült el a helyszínen, a többit otthon fejezte be. 

Lévay Örs

Lévay Örs

Horváth Izát a részletek ragadták meg

A másik nagy témát a rajzolók, és más emberek szolgáltatták:

Ligeti Zsuzsa: Olga

Olga Lo: Zsuzsa

Iza, Orsi, Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: Iza, Orsi, Zsuzsa

Alíz

Tam

Ica

Mag Zsuzsa: Olga, Alíz, Zsuzsa, Örs

 Mag Zsuzsa: Móni és Ica

Mag Zsuzsa: Örs és a lányok

Szenzpéteri Zsuzsa: Tam, Alíz és Iza

Lévay Örs: rajzolók

Harrach Orsi: egy ember a tömegből

A környező forgatag többek rajzán is előkerül: 

Harrach Orsi: Gyermeknap

Ligeti Zsuzsa: Lufiárus

Örs írta: A piknik végén én még rajzoltam a Városligetben. Amikor otthon kifestettem, sokat segített nekem Fuszekli a fiatal, de tehetséges szarkánk: kiválasztotta a színt, az ecsetet és megmutatta, hova tegyem a papírra. Így könnyű... (Viszont nem nagyon hagy időt szkennelésre, mert sokat kell foglalkozni vele)

Fuszekli

A környék persze sok rajzolni valót kínált:

Ligeti Zsuzsa: Városligeti tó a Műjégpálya-melegedővel

Ligeti Zsuzsa: A Millenniumi emlékmű - hátulról

A közös képről látom, hogy még nem érkezett meg minden alkotás. Várom őket, hogy pótoljam a hiányt.

Kérlek terjesszétek a blogot.

Ligeti Zsuzsa

Budapest100 - 88. közös rajzolás a Rózsák terén

2018. május 5-én

A Budapest100 rendezvény egy civil városi ünnep, amelynek célja, hogy felhívja a budapestiek figyelmét a körülöttünk lévő város mindennapi értékeire. 2011-ben azzal a szándékkal indult az OSA Archívum és a KÉK - Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére, hogy legyen egy olyan hétvége, amikor mindenki megismerheti és megszeretheti a minket körülvevő várost, épületeivel és lakóival együtt. A Budapest100 program idén május 5-6. között került megrendezésre. A Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére évről-évre megvalósuló rendezvény ezúttal is igyekezett a város azon részeit közelebb hozni hozzánk, melyekre év közben kevesebb figyelem irányul, vagy túl természetesnek vesszük őket. A rakpartokat követően, 2018-ban a terek kapják majd a főszerepet. Mi is csatlakoztunk a programhoz, immár harmadik éve. A Rózsák terét választottuk.

A Rózsák tere Budapest VII. kerületében, a Dohány utca és a Rákóczi út közötti területen található.

Budapest azon európai világvárosok közé sorolható, amelyek a modernitás hajnalán nyerték el mai urbanisztikai szerkezetüket, így nem egyetlen, középkori eredetű főtérre szerveződő utcahálózatból fejlődtek metropolisszá. Ebből következően számos kisebb és nagyobb teresedés sorakozik a fontosabb utakra felfűzve; némelyik a gazdasági élet centrumaként jött létre (Szabadság tér), míg mások hatalmi (Kossuth tér), vagy épp szakrális központként funkcionálnak. Az utóbbiak közé sorolható a Rózsák tere.

A 18. századtól rendszeresen állatpiacot tartottak a mai Rózsák tere helyén, amelynek német neve Viehmarkt volt. A kerület kiépülése idején, 1873-ban ennek magyarításával lett Baromvásár tér, majd 1878-ban a Szegényház tér nevet kapta a szélén két évtizeddel korábban felépült, hasonló nevű és funkciójú intézményről. Az 1870-es években parcellázták ki a térre néző többi kertet, s a parcellákat szociális és egyházi célokra adományozták. Ezt követően épült fel az első erzsébetvárosi plébániatemplom (ma görögkatolikus templom), 1901-ben épült az óvónőképző intézet és az árvaház. A középütt magasodó, Steindl Imre egyik fő műveként számon tartott, 1893-ban építeni kezdett Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom befejezése óta Budapest egyik legemelkedettebb hangulatú pontjává avatja a turistaforgalomtól kissé távol eső részét.

A templom körül számos értékes, szép épületet találunk: Rózsák tere 1. sz. Volt Protestáns Országos Árvaház, ma a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma (Kolbenheyer Ferenc, 1878). 

Rózsák tere 2. sz. Volt szegényház, ma Erzsébet kórház (Hild József, klasszicista, 1856). Az eredetileg egyetlen szárnyból álló épületet 1877-ben és 1882-ben Czigler Győző tervei alapján oldalszárnyakkal bővítették. 

Rózsák tere 6–7. sz. Volt Óvónőképző Intézet, ma egy kisebb óvoda, nagyobb részében iskola működik. (Ybl Miklós és Pucher József, neoreneszánsz, 1875).  

Rózsák tere 8. sz. Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia (Czigler Győző, eklektikus, 1881). 

Rózsák tere 9–10. sz. Volt római katolikus, ma görög katolikus templom és plébánia (Czigler Győző, eklektikus, 1881).  

Egy szóval a tér bőven kínált rajzolni valót.

Sokan gyűltek össze a szép, nyáriasan meleg napon. Én sajnos nem értem rá egyéb elfoglaltságaim miatt, de álljon itt Lévay Örs beszámolója:

"Sokan vettünk részt a mai rajzoláson, a csoportképről hárman le is maradtak, mivel hamarabb elmentek. Körülöttünk épp egy évzáró ünnepség zajlott, katonazenekarral, úgyhogy igen hangulatos volt az esemény.

Az árnyas padra tett képekről a fotók nem túl jó minőségűek, úgyhogy lehetőleg mindenki töltse föl a magáét rendesen befotózva/szkennelve! Utána még egy jót ebédeltünk is egy közeli kerthelyiségben.'

No, lássuk, az alkotásokat - már mennyi megérkezett:

A teret uralja a templom épülete, természetes, hogy legtöbb rajzolónak ez került a rajzlapjára

Káli Mónika

 Káli Mónika, aki otthon még eljátszott a rózsaablakkal (körzővel)

Tam Korsun

Szentpéteri Zsuzsa

Olga Lo

Lévay Örs

Horváth Izabella

Horváth Izabella

A templom tömegét nagyon jól érzékeltetik János vonalas rajzai:

Csongrádi János

Csongrádi János

Csongrádi János

Csongrádi János

Volt egy másik templom is, a görög katolikus. A tornya ragadta meg Örsöt

Lévay Örs

A tér és a környező házak sem maradtak le az alkotásokról:

Lévay Örs

Lévay Örs

Már máskor is előfordult, hogy a résztvevők egymást is megörökítették:

Mag Zsuzsa: Ica rajzol

Rostás Ica

Köszönet Örsnek a remek bélyegzőért, a beszámolóért, és a fotókért.

Ligeti Zsuzsa