56. Közös rajzolás a Dohány utcai zsinagógánál
október 22-én
Budapest mindig is a zsidó kultúra egyik meghatározó központja volt, így nem csoda, ha itt található a világon a második legnagyobb zsinagóga. A Dohány utcai Zsinagógát 1859-ban építették, neo-mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. Nem csak imaházként üzemel, itt található a Magyar Zsidó Múzeum is. A neve már elárulja, hogy a Dohány utcában található; egész pontosan a Kiskörút közelében, a zsidó negyed hagyományos bejáratánál.
Ehhez a környékhez erősen kötődik a Holokauszt emléke - ez az utca határolta a zsidó gettót a II. világháború idején, és mai napig a magyar zsidóság központja.
A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor olyan legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. Ősi előírások szabják meg a zsinagógaépítő munkáját. Mindenekelőtt a zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. 1929 és 1931 között a zsinagóga egész környezetét felújították. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi.
A világhírű, zsidó és magyar felmenőkkel rendelkező Estée Lauder 5 millió dolláros adományával 1991-96-ban felújították a már igencsak rossz állapotban lévő épületet.
A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark. Itt látható a Varga Imre által tervezett, vörösgránit talapzaton álló, a múzeum ismertetője szerint „szomorúfüzet mintázó [fém] a Holokauszt áldozatainak emlékműve”, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét. Létrejöttét Tony Curtis által életre hívott Emanuel-alapítvány támogatta.
Bár a nap sütött, a levegő hűvös volt. Ennek ellenére sokan jöttek a közös rajzolásra. Új taggal is gyarapodtunk, Szilágyi Lilla most volt velünk először. Vendégrajzolónk is volt, Melanie Svájcból (a képen balról a harmadik). Őt elkísérte a férje is. Tom Kasun pedig elhozta a lányát - mi a húgának néztük. A képen sajnos nincs rajta Avanti Tóth Péter, neki még a fotó készítése előtt távoznia kellett. A Dohány utcában találtunk egy kis török éttermet, ahol elfértünk, csak éppen a fotózáshoz nem volt semmi fény...
Ki így-ki úgy keresett magának napos, szélvédett zugot a rajzoláshoz.
Örs
Melanie
Miki
Ica
Lilla
Péter, Hajni és Zsuzsa
Tóth Avanti Péter
Szilágyi Lilla
Szilágyi Lilla
Mészáros Miki
Kis Tünde
Ligeti Zsuzsa
Rita Korsun
Lévay Örs
Ligeti Zsuzsa
Ligeti Zsuzsa
Kis Tünde
Persze a zsinagógán kívül más is a rajzpapírokra került. A szomszédos utcák, terek kínálták a témát.
Mészáros Miki: Madách tér
Mészáros Miki: Rumbach Sebestyén utca
Ligeti Zsuzsa: Rumbach Sebestyén utca
?? Zsidó Múzeum
Rostás Ica: Zsidó Múzeum
Lévy Örs: Zsidó Múzeum
Kis Tünde: Zsidó Múzeum
Ligeti Zsuzsa: Astoriánál
Szilágyi Hajni
Ligeti Zsuzsa: Dohány u 5a udvara
Ligeti Zsuzsa: Király utca
Ligeti Zsuzsa: Károly körút
Nagy Zsuzsa: Károly körút
Mészáros Miki: Deák téri templom
Rostás Ica: Holokauszt emlékmű
Szilágyi Lilla : A zsinagóga oldala
Az embereket, jeleneteket továbbra is szívesen rajzolunk
Nagy Zsuzsa
Mészáros Miki: Zsuzsa és Hajni
Mészáros Miki: Padon
Ligeti Zsuzsa: Sörözők a Madách téren
Ligeti Zsuzsa: Koldus az aluljáróban
Sajnos még nem mindenki töltötte fel alkotásait, így ezeket csak a közös képen tudom megmutatni:
Továbbra is várom a rajzokat. Utólag is be tudom illeszteni a blogba. Ha hibásan írtam valakinek a nevét, rosszul emlékeztem, írjatok!
Ligeti Zsuzsa
