130. és 131. közös rajzolás a Csodák palotájában és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében
Azért kerül egy bejegyzésbe a két közös rajzolás, mert a 130. alkalommal csak ketten vettek részt, a 131. alkalommal tizenegyen.
A csodák palotája 2020. január 12.
A csodák palotája Öveges professzor ötlete alapján jött létre. Elképzelt egy olyen intézményt, ahol interaktív módon ismerkedhetnek meg
a látogatók – általa megcélzottan elsősorban a gyerekek - a tudomány
„csodáival”, így el is nevezte az általa elképzelt intézményt Csodák Palotájának.
1993-ban alapította az Eötvös Loránd Fizikai Társulat
és a Rubik Nemzetközi Alapítvány a Budapest Science Center Alapítványt, azzal a
céllal, hogy hozzon létre egy úgynevezett „interaktív tudományos játszóházat”,
ez volt eleinte a fordítása az angol nyelvben használt science center-nek. Ma
sincs igazán jó kifejezés, illetve mostanában terjed a „tudományos
élményközpont” elnevezés, ami ezt elég jól visszaadja. Évekig tartott, míg megfelelő helyet és működtetőt találtak az ötletgazdák.
Évekig a a Millenárison, majd a budafoki Camponában lehetett
megtalálni. 2017-ben Óbudán testet öltött egy világszínvonalú, többféle
tudományágat felölelő, minden korosztálynak programot nyújtó science center.
A sok érdekes játék közül mi ragadta meg rajzolóink figyelmét?
A hangágyú
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
Mag Zsuzsanna
A járművek
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
Mag Zsuzsanna
A játékok
Mag Zsuzsanna
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
A gondolkodó ember szobra
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2020. január 25.
A Fővárosi Könyvtár létrehozását 1903. január 21-én fogadta
el a főváros közgyűlése. A könyvtár 1904-ben kezdte meg működését. Alapításakor
a 33 000 kötet alapvetően társadalomtudományi – demográfiai, statisztikai,
közigazgatási, szociológiai – munkákat foglalt magában. Szabó Ervin a
könyvtár egyik első munkatársa az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű
társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább.
Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún.
public library jellegű nyilvános könyvtárrá. Tervei között
szerepelt egy méltó épület – könyvtárpalota – felépítése, a városi könyvtár
központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak
létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. A tervek – elsősorban az I. világháború
kitörése miatt – csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár
létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. 1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és
működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános
gyűjtőkörű könyvtárrá vált. 1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-nem épült
neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát.
Négy évig tartó átalakítás
után 1931-ben itt nyitotta meg kapuit a könyvtár. A fiókkönyvtárak száma
tizenháromra nőtt. Budapest ostromakor a központi épület belövést kapott ugyan, és
két fiókkönyvtár teljesen elpusztult, azonban ez más közintézmények és
lakóházak teljes pusztulásához képest elviselhető kár volt. Az újrakezdés az új idők kiváltotta nagy
lendülettel indult meg. Tizenhat letét, vándorkönyvtár, három villamos
mozgókönyvtár, létesült. 1943 májusától a könyvtár megkapta kiemelkedő
munkatársának a nevét: Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven
működött tovább. 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, így a könyvtárnak
vállalnia kellett az ide csatolt városok és községek ellátását is. Hat év alatt
huszonhárom fiókkönyvtár létesült.
1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt. A központi
könyvtár igénybevétele megnőtt. Hiába növelték belső átalakításokkal az
olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett
kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött
rekonstrukciója jelentette, amelyre 1998 és 2001 között került sor. A
végeredmény egy impozáns, világszínvonalú könyvtárépület lett, ehhez illő
szolgáltatásokkal és igénybevétellel.
A neobarokk palota
gyönyörű környezetet ad a könyvtárnak. Már ezért is érdemes lehet ellátogatni
ide.
A könyvtár látogatás idegenvezetéssel történt, majd szétszóródott a társaság rajzolni.
Akiket az épület ragadott meg
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
Mag Zsuzsa
Harrach Orsolya
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
"Nem jártam még ebben a könyvtárban, ezért minden újdonság volt. Végigvezettek az épületen és jó kis helyek vannak ott, pl. az olvasók egy gyönyörű terem elegáns nagy foteljeiben terpeszkedhetnek, lábuk a másik fotelen (zokniban). A csigalépcsős terem egyenesen csodás. Sajnos nem mehettünk fel a zenekari erkélyre, ami a kis bálterem és a nagy bálterem között van a boltozatba építve. Volt egy erkély a faburkolatú teremben, ahova nem vezetett lépcső. Azt kikutattam volna, hogy hova lett. Szóval számomra érdekes és gyönyörű volt."
Lévay Örs
Rachel Appleby
Lévay Örs
"Úgy éreztem, hogy ezt a csodálatos barokk épületet legstílszerűbben egy régi (szemétből megmentett) könyvben tudom megörökíteni. A toll rajz kereken 20 perc volt, jól lefagyott a kezem, a fehér gouach-t már a könyvtár melegében vittem rá."
A részletek bűvöletében:
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
Harrach Orsolya
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
Sajnos én egyik közös rajzoláson sem vehettem részt. Köszönöm a fotókat a két Zsuzsának. nem minden rajzot tudok a nevekkel azonosítani, segítsetek!
Szomorúan tapasztalom, hogy nem mindenki teszi fel alkotásait a facebookra, vagy küldi el nekem a blog számára. hat rajzoló társunktól még várjuk az alkotásokat.
Örs: "Szuper helyszín volt, köszi a szervezést! Biztos visszamegyek még hamarosan, olvasójegyem már van is!"
