105. közös rajzolás a Földalatti Vasúti Múzeumban
2018. január 12-én
A Deák téri aluljáróban bújik meg a Millenniumi földalatti régi pályaszakasza, amelyet 1955-ben iktattak ki az eredeti nyomvonalból. A kontinens első - 1896. május 2-án átadott- földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, mely 1975-ben nyílt meg.
Itt állították ki a régi kocsikat, a korabeli egyenruhákat, a földalatti építésének történetét, illetve a fővárosi közlekedéssel kapcsolatos relikviákat. 1990-ben felújították a múzeumot.
A 19. század utolsó évtizedei Budapest fejlődésének történelmi léptékben is meghatározó időszakát jelentik. A városfejlesztés egyik kiemelkedő alkotása az Andrássy úti tengely kialakítása volt. Az 1870 nyarán megalakult Közmunkatanács első városrendezési elgondolásában a sugárút mint adottság már szerepel és még abban az évben meghatározták a pontos vonalvezetését, három szakaszra történő felosztását. Elkészült a vonatkozó rendezési terv és a költségvetés, majd az Országgyűlés 1870 decemberében jóváhagyta a megvalósítást. A Közmunkatanács kezdettől fogva ellenezte felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítését a sugárúton. Balázs Mór javaslata nyomán egyre inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a Közmunkatanácsot. A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül.
Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles és 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. A nagykörúti főgyűjtővezeték határozta meg a maximális mélységet, így az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.
A világ első villamos hajtású földalatti vasútja volt, eredeti hossza 3700 méter volt. Baloldali közlekedés volt akkor a föld alatt is. Gyermekkoromban még utaztam vele, és nagyon furcsa volt feljönni a felszínre, ahol már jobb oldali volt a közlekedés. 1970-ben, a felújításkor , illetve a vonal meghosszabbításakor a föld alatt is jobboldali közlekedés lett. A munkálatokkal Budapest egyesítésének centenáriumára készültek el. 1973. december 30-án adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került. Ekkor helyezték át a Deák téri megállót az Erzsébet tér alá, a kiiktatott pályaszakaszon létesült a Múzeum. Férjemmel elmentünk megnézni, hogyan emelik be darukkal a múzeum kocsijait. 1995-ben újabb felújításra került sor, az állomások visszakapták eredeti Zsolnay téglás burkolatukat.
Manapság egy idegenforgalmi pont került a múzeum elé, azon kell átverekedni magunkat. Egy közlekedési jegy áráért beléphetünk a múltba,. A régi kocsik mellett több korhűen öltözött bábu segíti leképzelni a régi időket.
Kilencen jöttünk össze a 105. közös rajzolásra köztük egy angol és egy ukrán rajzoló is. Sajnos nem mindenki tudott maradni végig, így hiányos csoportképünk született.
A múzeum területe nem nagy, de mindenki talált magának rajzolni valót.
Örs
Zsuzsa
Rachel
Jan
Rachel
Tam
Az elkészült művek:
Eddig a következő alkotásokról kaptunk képet:
Horváth Izabella: Makett
Rachel Appleby: Áramszedő
Mag Zsuzsa: Jelzőlámpa
Horváth Izabella: Utasok
Jan: Látogatók
Ligeti Zsuzsa: A lila ruhás nő
Rostás Ica: Vasúti kocsi belső
Tam Korsun: A szerelvény eleje
Ligeti Zsuzsa: Kalauz és nézelődő gyermek
Horváth Izabella: Látogató
Horváth Izabella: Fa téglák a Sugár útról
Rostás Ica: Makett
???????
Ligeti Zsuzsa: Urban sketchers
Mag Zsuzsa:Utasok
Hiányzik még néhány alkotás, kérem tegyétek fel az oldalunkra, vagy küldjétek el nekem. Nem emlékszem az alkotóra néhány esetben, vagy rosszul jegyeztem meg. Kérem, jelezzétek, javítom.
Ligeti Zsuzsa
