49. közös rajzolás a Gellért téren
2016. június 11-én
Kánikulában vágott neki a csapat a rajzolásnak. A nyaralások megkezdődése látszott a csapat létszámán.A legfőbb gondot az árnyék megtalálása jelentette, hiszen a déli órákban (11 és 13 óra között) a napon nem nagyon lehetett alkotni.
Jitske Wadman, Jann Artie, Tam Korsun Erika, Hajni, Örs, Tamás
Árnyék keresés
A Gellért tér közvetlen a Gellért-hegy alatt fekszik. A tér felújítása 2002-ben történt meg, fa alig van, csak az épületek árnyékába lehet húzódni, vagy a Forráskút íve alatt lehet enyhülést keresni. A teret uralja a Gellért szálló szecessziós tömbje, előtte a Forráskúttal, a Műegyetem épülete, innen indul a Szabadság-híd, és mindezt megkoronázza a Gellért-hegy sziklás oldala a Sziklakápolnával.
Nevét, mint a hegy, Gellért püspökről kapta. 1902-től Gellért tér, 1920-tól Szent Gellért tér.
24 méterre a tér fölött, a hegy oldalában egy természetes üreget (Szent Íván barlangot) 1911-ben mesterségesen tovább mélyítették, és kialakították a Sziklatemplomot. A hegy Duna felőli részén építették fel a pálos kolostort, mely összeköttetésben áll a sziklatemplommal.
Már az Árpádok idejében volt itt nyitott meleg vizű fürdő, a török időkben épült meg az Aga-ilidzse (Aga fürdője) vagy más néven Adzeike-ilidzse (Szűzek fürdője). Iszapos vize miatt magyarul csak Sáros fürdőnek hívták. A török építmények egészen a XX. század elejéig fennálltak, ekkor bontották le őket és helyükön megépült a Gellért-fürdő és gyógyszálló Sterk Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin tervei alapján. A fürdő-szálló komplexum valaha egy egységet alkotott a tervek szerint, ma szétválva üzemeltetik.
A Forráskút tervezője Dévényi Sándor. Eredetileg nyolc forrás vize folyt volna belőle. Mivel engedély nélkül épült, sokáig szárazon állt. Ma egyszerű csapvíz folyik mind a nyolc csapból.
A Műegyetem Ch épülete nem is sejteti, mekkora területen fekszik az egyetem
Itt zajlik dél-Buda közlekedésének legnagyobb része. Számtalan busz, villamos halad át a téren, megnehezítve a rajzolók helyzetét.
Volt Ferenc József híd, Fő vám téri híd, ma Szabadság-híd. A főváros harmadik hídjaként épült meg 1896-ban Feketeházy János tervei alapján.
Az igazán érdekes dolog azonban a föld alatt van. Na nem a metró, hanem a meleg-víz források.
A források egy része a fürdő épülete alatt, a tér alatt vagy a hegy gyomrában található. A metró építésekor komoly tervezési problémával néztek szembe az építők. 36-40o -os, nátrium, kalcium, magnézium szulfátos gyógyvíz ajánlott minden gyulladásos, ízületi betegségre.
Aki tehát rajzolni akar, bőven talál magának témát. A gondot a nagy meleg jelentette. Ennek ellenére sok rajz készült:
Sajnos nem mindegyik rajznál tudom a készítő nevét. Kérlek jelezzétek a facebook oldalon, utólag beírom:
Gellért szálló erkélye
Forráskút
Örs : Forráskút két változatban
Örs: Sziklatemplom
Erika: Ezt láttam az árnyékból
Jóízű beszélgetés, eszmecsere az árnyékban
Köszönöm a fotókat Hajninak és Örsnek. Ha még valakinél van fotó, vagy elkészült mű, kérem, küldje le nekem, utólag beillesztem: ligetizsuzsa@t-online.hu
Ligeti Zsuzsa
