Közös rajzolás Biatorbágyon - 2023. április 22.
Április 22-én a csoport Biatorbágyra látogatott el. A hivatalos kezdési időpont előtt lehetőségünk volt a Fő téren található kis könyvesbolt, a Kisgombos Könyvesbolt felfedezésére, kedves padlásterének rajzolására. (https://www.kisgombos.hu/)
Ezután az esemény elsődleges témája a műemlék páros-viadukt volt. Történetükről, szerkezetükről Kovács Krisztina építészmérnök tartott bevezetésként egy rövid összefoglalót:
A 19. század közepén kezdődött a Győr-Buda vasútvonal kiépítése, mely az akkor még különálló Bia és Torbágy falvak között haladt át – ehhez a dombos, patakokkal átszőtt vidéken, a Füzes-patak felett 120-140 méter széles áthidalásra volt szükség, 25 méter magasságban. Az első (északi) hidat 1883-84-ben, a Budapest-Kelenföld-Újszőny egyvágányú vasútvonal kialakításakor építették, a második (déli) híd a vasútvonal kétirányúsításakor, 1894-ben, alig egy év alatt készült el. Eltérő építési idejükből és a helyszíni sajátosságokból adódóan a két híd anyaghasználatában és fesztávolságban is különbözött. Mindkettő terméskő támpilléreken és egy közbenső pilléren áll, az acélszerkezet kéttámaszú, párhuzamos övű rácsostartókból épült fel. A hidak szerkezetét egészen hamar, már 1903-ban meg kellett erősíteni az oldalingások miatt. Az 1931-es, híres-hírhedt, Matuska Szilveszter nevéhez fűződő robbantásos merénylet csak a sínpályában tett kárt, a szerkezetet nem érintette. Viszont pár évvel később a szerkezeti vizsgálatok alapján az északi híd vasszerkezetét cserélni kellett, mivel nem felelt meg a megnövekedett terhelésnek. A meglévő tartó helyére az akkorra elbontott baroki völgyhíd szerkezetét helyezték. 1941-ben újabb teherbírási-szerkezeti vizsgálatok alapján további megerősítésre volt szükség, mivel a vasúti vonal villamosításakor a szerelvények sebessége is megnőtt. Egy ritkán alkalmazott módszerrel a keresztmetszetek növelése helyett egy harmadik, parabolaívű aláfeszítéssel változtatták meg a szerkezet erőjátékát, növelve ezzel teherbírását. A 2. világháborúban a hidak felrobbantását megakadályozta a helyi hídőr bátorsága. Az 1970-es évek végéig a vasúti pályák használata folyamatos volt, 1977-ben viszont a vasútvonal korrekciója miatt (a nagyobb sebesség miatt a pálya íve túl kicsi volt) a vasúti forgalom egy újépítésű pályára tevődött át, amely a völgyhidakat elkerülte. A hidak állaga innen romlásnak indult, a ’80-as évek végén komoly alternatívaként merült fel elbontásuk is életveszélyes állapotuk miatt. 1996-ban átfogó állagmegóvás történt, mind a terméskő falazat, mint az acélszerkezet helyre lett állítva. A déli hidat ekkor teljesen lezárták a forgalom elől, az északi hídon pedig csak gyalogos és kerékpáros forgalom haladhat át; jelenleg is kilátóként, kedvelt kirándulóhelyként üzemel.
Sok résztvevő érkezett a budapesti sketcherek közül, mellettük a helyi rajzolók, rajzszakkörös gyerekek is nagy létszámban vettek részt az eseményen. Remek, napos időnek örülhettünk, az elkészült rajzok és fotók alapján mindenki nagyon élvezte az együtt töltött időt. Most csak Biatorbágy kis részének, a viadukt közeli patakpartnak a felfedezésére volt idő, de a város még további témákat is tartogat a csoport számára.
Az eseményről a helyi Völgyhíd TV készített egy jó hangulatú összefoglalót: https://youtu.be/Kh6bIDt48KI
A viadukt rajzolása után ellátoogattak a Kisgombos Könyvesboltba.
.jpg)
No comments:
Post a Comment