Tuesday 21 June 2016

Két rajzolás közt

Tagjaink újra nagyon aktívak voltak szabadidejükben. Skiccek készültek jártukban-keltükben, utcán, kertben, kávéházban, előadáson. 

Petróczy Anikó: keresztapám traktorja, amivel a szőlőbe jár

Molnár Regina: Esztergomi Bazilika


Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére
Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére

Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére



Anna Z Max: Röpke hétvége Pag szigetére

Petróczy Anikó: Corvin mozi

Kovács Réka Barbara: Nyugati pályaudvar

 Kovács Réka Barbara: Nyugati pályaudvar

Kovács Réka Barbara: Nyugati pályaudvar

Kovács Réka Barbara: Vecsés

Szoboszlay András csak úgy ontja magából a rajzolat



Respect mindenkinek aki összehozta életem eddigi legnagyobb 

kertipartis hàzibulijàt csodálatos élmény volt. Nagyszerű emberek 

laknak itt akik kezdenek rájönni, milyen kevés is kell az igazi 

boldogsághoz 

Tűbefűzés - Nagymama és unokája


Ma 30 éve üzemel újra a várban a Sikló! Abban a szerencsében 

részesülhettem, hogy a BKV engem kért fel, hogy készítsek egy 

emléklapot erre az alkalomra. 


A lányaim egy ipartelepen tancolnak mar több 

éve. A lepukkant, foltozott, drótozott épületek izgalmas 

struktúrákat mutatnak, ami adja magát, hogy lerajzoljam





Andris június 11-én szombaton a DIP design vásáron a Király 

utcában, ismét árulta a Painted City dekorációs design 

ajándéktárgyait. Közben jött egy nagy zuhé.
A hatalmas zuhé alatti menekülésben a 

kijárattól kiderült, hogy milyen segítőkész, kedves emberek az árus 

szomszédaink. Az eső után felfrissülő emberek hirtelen ellepték 

DIP Design Passaget. Különleges arcok sokaságával találkoztam 

ma is.



Lévaí Örs szorgalmasan küldi akvarelljeit - nagyon készül a MI BUDAPESTÜNK könyv  
Teve utcai rendőrkapitányság

Gellért tér esőben

 Vörösmarty tér
 Király fürdő


 Nemzeti Színház

Állatkert, Elefánt-ház

Vigadó
 Operaház három változatban


és a nagy ötlet a Budai Vár

Szarka a kertünkben


Ligeti Zsuzsa is minden helyzetben rajzol


Egészségedre

Figyelem

Lednek a kertünkben

Népviselet-bemutató


Debrecen Hatvani utca

Debrecen Kossuth tér



Debrecen Piac utca

Hegedüs Bandi Beethovent játszik

Készül a szűrrátét


Készül a szűrrátét

Drukkolás

Zsuzsának június 30-ig látható kiállítása a tatabányai József Attila könyvtárban.


Aki lemaradt Josef Ralt Mai Manó-beli kiállításáról, annak itt egy kis ízelítő, arról, amikor alkot: 
https://vimeo.com/168162357 



Kérlek benneteket, továbbra is töltsétek fel rajzaitokat a facebook oldalra, vagy küldjétek egyenesen nekem:
ligetizsuzsa@t-online.hu









48. közös rajzolás 

június 11-én a Margitszigeten




A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles területe mintegy 96,5 hektár (600 hold), A sziget a 19. század  vége előtt több kisebb-nagyobb szigetből, homokzátonyból állt. Ezek közül a a kisebbeket vagy elkotorták, vagy feltöltéssel a legnagyobbhoz kapcsolták. A mai déli csúcs különálló sziget (bozóttal benőtt homokzátony) volt, melyet három néven is ismertek: Budai-, Kis- vagy Festő-sziget néven, mely utóbbi nevet a rajta festegető művészekről kapta. Az északi csúcsnál lévő kis szigetet Fürdő-szigetnek nevezték, nevét onnan kapta, hogy ötven-hatvan hőforrás volt megtalálható rajta. Ezt a kis szigetet 1873-ban kotorták el. A sziget nem csak észak-dél, de kelet-nyugati irányban is sokkal keskenyebb volt, mint ma, nyugati irányban eredetileg alig terjedt túl a mai autóúton.. A 19. század végén kezdték meg a sziget fokozatos kiépítését, nagyobbítását, melyet a fő sziget és a Festő-sziget közötti Duna-ág elzárásával kezdtek, majd 1900-ban, amikor a Margit-hídról a szigetre vezető leágazás elkészült, a sziget déli csúcsának partvédő falát is megépítették, az 1920-as évek végére pedig befejezték a nyugati oldal feltöltését. Az Árpád-híd  építésekor hosszabbították meg az északi szigetcsúcsot és kiépültek az árvízvédelmi partművek is. A Margit-szigetnek számos neve volt, mielőtt mai elnevezése meghonosodott volna. A 13. században Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert de a 17. században már majdnem a mai nevén, Szent Margit szigete alakban találkozunk vele. Ezt az elnevezést Árpádházi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században. Az 1790-es évektől Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádora volt a tulajdonosa. 1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni. Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében.

A szigeten ma hatalmas park található sétautakkal, elenyésző autóforgalommal. Van sportpálya, uszoda, strand, szálloda, japánkert, szökőkút, egy víztorony, szabadtéri színpad, a fővárosiak kedvelt séta helye.

 Kolostor romok

 Zenélő kút

Víztorony

A kellemes időben öten vállalkoztak a közös rajzolásra. Sajnos én nem lehettem köztük, más elfoglaltságom miatt. Köszönöm Örsnek a fotókat és a beszámolót.

A közös rajzolás eredménye - sajnos a résztvevőkről nem készült fotó

Zsuzsa: Víztorony

Örs: Víztorony

Olivér: Tompa Mihály szobra

Réka: Parkrészlet

 Tam Korsun: Japánkert

Örs: Japánkert

Tam Korsun: Kápolna

Örs: Zenélő kút
 Réka: Parkrészlet


Réka: Fák

Akinek még van a közös rajzolásról fotója, rajza, kérem, küldje el nekem, hogy kiegészíthessem a mostani írást:
ligetizsuzsa@t-online.hu