urban sketchers budapest

Tuesday, 2 October 2018

98. közös rajzolás a Nyugati téren szeptember 29-én

Nyugati tér

A Nyugati tér Budapest egyik fontos közlekedési csomópontja, a Nyugati Pályaudvar Nyugati pályaudvar közelében. A tér meghatározó épülete a pályaudvar. A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt az indóház. Ennek csarnoka köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. 

Teréz körút építése 1877-ben

Az új pályaudvar 1877október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. 


Berlini tér 1963-ban

A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet – nem elhelyezkedésével, hanem a vasúttársaságról. A teret már 1896-ban Berlini térnek nevezték, egészen 1945-ig, amikor a Marx tér nevet kapta.


1952-ben, a későbbi buszpályaudvar helyén a Westend ház és felrobbantása.

1962-ben egy vasúti szerelvény tolatás közben elszabadult, és - áttörve az állomáscsarnok üvegfalát - a körútra sodródott.

A Nyugati tér a '70-es években komoly átalakuláson ment keresztül: ekkor rombolták le a mai buszpályaudvar helyén álló Westend hotelt, és ekkor épült meg a tér mai képét is meghatározó felüljáró, amely a Váci utat összeköti a Bajcsy-Zsilinszky úttal. Az építés egy nagy port felvert mozzanata, hogy a kétfelől épített beton elem a közepén nem ért össze, mintegy félméteres eltérés volt.

19771979 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1981-ben érte el az M3-as metróvonal a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá aluljáró rendszert építettek. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább.
Az 1977-ben még kisebb élelmiszerboltnak tervezett, majd többszintes nagyáruházzá avanzsált Skála Metró tervezésével a MÁV Kővári Györgyöt bízta meg, Aki nem érhette meg a Skála Metró a tervezett átadáshoz képest három évet csúszó 1984. áprilisi megnyitóját, mivel 1982-ben meghalt. Habár Kővári épületei ma nem tartoznak a városkép legkedveltebb elemei közé, és az anyaghasználat miatt gyorsan amortizálódtak, építészeti jelentőségük megkérdőjelezhetetlen, ezért az is elképzelhető, hogy a jövőben védett épületekké nyilvánítsák őket.

A Skála Metró története során már több átalakulást megért: 1996-ban új mozgólépcsőket szereltek be, valamint lezárták a korábban nyitott terasszal rendelkező éttermi részt. 2006-ban kiköltözött az épület felső szintjeiről a MÁV, ezzel az épület kihasználtsága 51 százalékra zuhant. Egy évvel később az egész épület Balogh Ákos tulajdona lett, aki 2011-ben elhatározta, hogy ideköltözteti a Libri-cégcsoport irodáit, ezzel a kihasználtság ismét 95 százalékra nőtt. Valamivel több, mint egy évig szintén az épületben működött a 2011. januári tragikus baleset miatt bezárt West Balkán szórakozóhely is.

2005 körül tervek születtek a Kormányzati Negyed megépítésére, amely a Nyugati pályaudvar felszámolásával járt volna. A tervek szerint a pályaudvar szerepét Rákosrendező vette volna át, ahová a meghosszabbított M1-es metróvonal járt volna ki. A pályaudvar csarnoka műemlékként megmaradt volna más funkcióval. A projekt viszonylag hamar megbukott a gazdasági válság miatti állami költségcsökkentések miatt.

2010-ben zöld sávokat telepítettek az addigra meglehetősen leamortizált áruház előtti tér teraszos részeire. Ezek a zöldfelületek a nagy igénybevétel miatt gyorsan lepusztultak, ezért idén tavasszal már közös nagytakarítás keretében kellett helyrehozni őket.


Jelenleg folyik a Skála Metro épületének felújítása. Előtte a tér már megújult, rendezettebb lett. Az emblematikus óra is áldozata lett a jobbításnak. Minden látható rajta, csak a pontos idő nem.


A hirtelen hűvösre forduló időben kevesen jöttük össze rajzolni, köztük Justiyna, egy lengyel diáklány és Orsolya, akiből talán lelkes tag válik. 



Délben bemenekültünk a a világ legszebb Mekijébe. 



A hideg ellenére sok rajz készült 

Justyna Sendys





Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Mag Zsuzsa
 Valkovics Orsolya
 Valkovics Orsolya

Valkovics Orsolya (ezért a rajzért a Mekitől jutalom hamburgert kapott)


Ligeti Zsuzsa: A könyvárus
 Ligeti Zsuzsa : Buszra várva
Ligeti Zsuzsa: Éhes vagyok

Még várom Tam és Ica alkotásit!

Ligeti Zsuzsa





97. közös rajzolás az Epreskertben 2018. szeptember 15-én


Epreskert

Aki belép az Epreskert kapukán, egy ősparkot pillant meg, ahol a sűrű növényzet a fákkal egyidős épületeket rejt, miközben a fű és levéláradat között növényekkel félig benőtt szobrok, szoborrészletek hevernek összevissza. Jobban megvizsgálva látjuk, hogy a kertet azért gondozzák, és a szobortemető kinézet része a helynek, ezek az alkotások ide tartoznak. Itt készültek.
Érdekes a neve: utoljára 1882-ben volt itt elvadult eperfaliget, ennek ellenére máig így nevezik a területet.
Az Epreskert története azzal kezdődött, hogy Huszár Adolf szobrászművészt megbízták Deák Ferenc szobrának elkészítésével. Igen ám, de Huszár műterme épp elbontásra került - nem fogjátok elhinni - a Városliget rendezési terve miatt. Az épület nélkül maradt művészt egy itteni telekkel kárpótolták, ekkor költözött be először a szobrászat az Epreskertbe. Ezután merült fel az ötlet, hogy az Epreskert teljes területén művésztelepet alakítsanak ki, és nem kisebb név, mint Stróbl Alajos állt neki, hogy rendbe hozza az egykori eperfaligetet. Mesteriskola létesült itt: azok a művésznövendékek, akiknek az iskola után külföldi akadémiákon, vagy híres mesterek műtermeiben kellett helyt állniuk, és tanulniuk minél többet, ezentúl ide jöhettek. Az itt tanárként is dolgozó, befutott művészeknek ugyanis nem kellett fizetnie a műtermekért, a főváros ezt biztosította számukra, cserébe tanították a növendékeket.
A helynek műemlék-mentő funkciója is volt: ide menekítették például a Kálvária tér rendezése kapcsán lebontásra ítélt, Mayerhoffer András által készített barokk kálváriát is, amit szó szerint kövenként bontottak le, és raktak egybe itt, újra. 

Itt található a mai napig a Mátyás-templom helyreállításakor eltávolított XIII-XIV. századi délkeleti kapuzat és több eredeti köve.
Az Epreskert ma is hasonló funkcióval bír, és odabent érezni lehet a kézzel fogható múltat. Feszty és Lotz nevét olvasva egy-egy műterem falán azt érezzük, hogy a mai napig odabent dolgozik a 161, illetve 184 éves művész. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász és festő műtermeinek ad otthont. Az Epreskert épületeiben a Festő, Szobrász és Látványtervező Tanszékek műtermein kívül, fém-, bronzöntő, kőfaragó, gipsz- valamint üvegműhelyek állnak a hallgatók rendelkezésére.




Az egész kicsit elvarázsolt, titokzatos és megkopottságában is szép, akárcsak az egyébként nagyon magas színvonalú művek, amelyeket itt olyan közelről nézhetünk, körbejárhatunk, sőt érinthetünk, ahogy egy múzeumban szinte sohasem. Érdemes eljönni ide, a romantikus hangulatú kert csendes össze-visszaságban szétszórt szobraival, ősfáival és épületeivel külön is megér egy látogatást. Ez bizony nehéz, mert az Képzőművészeti egyetem zárva tartja a látogatók elöl, csak kivételes alkalmakkor nyitja meg az Epreskert kapuit.
Évek óta szeretnék bejutni. Szerencsére az Urban Sketchers Budapest Group szervezői felfigyeltek arra, hogy a Kulturális örökség Napján látogatható, és ide szervezték a 97. közös rajzolást.
Tizenketten jöttünk össze, élve a kivételes lehetőséggel, köztük két vendég: Jan Oroszországból és Judit Mexikóból.

A gyönyörű, meleg szeptemberben jó volt az árnyas fák alatt rajzolni, festeni.











 Akiket a kertben található alkotások ragadtak meg:

Horváth Iza

 Harrach Orsolya

Andorka Éva

Harrach Orsolya

Horváth Iza

Horváth Iza


???
Természetesen a Kálvária épülete is sok alkotásra rákerült:
 ???

 Jan

 Mag Zsuzsa

Horváth Iza

 Ligeti Zsuzsa
Sok-sok érdekesség is papírra került:
 Ligeti Zsuzsa
 Harrach Orsolya

 Harrach Orsolya
 Horváth Iza
 Andorka Éva




 Ennél jóval több mű született. Ha valaki még elküldi, utólag beillesztem.
Ligeti Zsuzsa