urban sketchers budapest

Monday, 9 March 2020


134. közös rajzolás a Hagyományok Házában 2020. március 8-án


A Budai Vigadó épületének helyén a török hódoltság idején egy, a törökök által épített nagy áruraktár, később fegyverraktár állt. A kiegyezés után a honvédség kezébe került épület továbbra is katonai raktárként működött. Ezen épületek igénytelen, többször átalakított házak voltak,
A 19. század végére a gyorsan fejlődő polgárságban megfogalmazódott az igény, hogy Budán is legyen vigadó. A pesti Reguttól a polgárságot hatásosan zárta el a Duna. A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármestertől a pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota felépítését, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. Ennek megvalósítása azonban sokáig elhúzódott, mert nem találtak hozzá alkalmas telket. 1894-ben végül megoldódott a probléma: Budapest belterületi katonai ingatlanjai Budapest tulajdonába kerül. Ekkor került a főváros kezébe a pesti Újépület, a budai Citadella, valamint néhány budai belterületi laktanyaépület, köztük az a fegyverraktár, melynek helye alkalmasnak bizonyult a leendő budai Vigadó felépítésére. A Fő utca – Corvin tér – Iskola utca által határolt háromszög mellé a főváros megvásárolta a két szomszédos telket is.

1896-ban a főváros közgyűlése nyilvános pályázatot írt ki az épületre, melynek nyertese Kallina Mór és veje, Árkay Aladár közös munkája lett. Az 1898 és 1900 között emelt, kétemeletes, belsőudvaros, timpanonos, kupolaszerűen manzárdos tetőfelépítménnyel ellátott épület, mely főleg a neoreneszánsz stílusjegyeit viseli magán, a korra jellemző eklektikus stílusban készült. Az épület dél felé, a Corvin tér irányába fordul. Középső tömbjéhez egyszerűbb oldalszárnyak csatlakoznak.



Noha az elkészült épület a céloknak tökéletesen megfelelt, költségkímélési okok miatt kora igényeihez képest viszonylag szerény díszítésekkel bírt. A viszonylag egyszerű eklektikus külsőt pompás, szecesszióba hajló belső díszítés kompenzálta.


A földszinten kávézó, és egy 400 fő befogadására alkalmas étterem állt a vendégek rendelkezésére. Ennek folytatásában helyezkedett el a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és három játékterme. Az első szinten egy 350 négyzetméteres díszterem kapott helyet. A bálok megrendezésére kitűnően alkalmas termet 270 izzó és 3 óriás ívlámpa világította be. Falfelületein hatalmas tükröket, valamint Pauli Erik „Az est” és „A reggel” című falfestményeit helyezték el. A díszteremhez két oldalról egy-egy kisterem csatlakozott. Oldalt, az utcákkal párhuzamos szárnyakban további kistermek, a belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek, kártyaszobák nyíltak. A felsőbb szinteken négy magánlakást alakítottak ki. Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal.


A második világháború közeledtével a főváros vezetése helyet szorított a háborús intézményeknek. Első lépésként feltehetően 1941-ben és 1942-ben, az épület első emeletének szobájában az Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatala kezdett el működni. Az Országos Hadigondozó Hatóság honvédelmi célból ideiglenes használatra az épület egészét igénybe vette központi irodái számára, az Anyakönyvi Hivatal helységei kivételével. Az épület 1945-ben, Budapest ostromakor súlyosan megrongálódott.

Az ostrom utáni helyreállításkor a homlokzatot csak részben állították helyre, a díszítések nélkül. A báltermet színházteremmé alakították, itt pártmozi működött. Fő utcai oldalán előbb patyolat-fiók, majd könyvtár működött. Az épületben végül a Népművészeti Intézet (NIT) és az Állami Népi Együttes kapta meg.



Én a közelben laktam gyermek koromban, ide hordtuk a Patyolatba a mosni valót, majd ide jártam a Szabó Ervin Könyvtár fiókjába. 1962-65 között raktárosként dolgoztam a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben. A cég csak zsűrizett munkákat árult. nekünk napi kapcsolatunk volt akkor a NIT-tel.
A rendszerváltozás után alapított Hagyományok Háza folytatja a NIT munkáját, itt végzik a zsűrizést, de itt vannak az archívumok és gyűjtemények, és itt van a táncház-mozgalom központja is. A tárgyi és szellemi néprajz egyaránt helyet kap a tevékenységében. Az épületben van ugyan kiállítóhely, de az igazi kiállítások a közeli Népi Iparművészeti Múzeum Fő utcai termeiben vannak. Az Állami Népi Együttes továbbra is fellép a színpadon.

2017 és 2018 között a Budai Vigadó teljes körű felújításon esik át azzal a céllal, hogy a Hagyományok Háza tevékenysége, szervezeti egységei számára biztosítsák a korszerű működés feltételeit. Az átalakítás a műemlékvédelmi szempontok fokozott figyelembevételével történt.

Szokásunktól eltérő módon délben, 13 órakor találkoztunk a bejáratnál. Tízen jöttünk össze. Újra üdvözölhettünk új rajzolókat is körünkben.


Orsi nincs a képen, fényképez. A többiek késtek egy kicsit.

Mindnyájunkat elbűvölt a belső tér, az igényes kivitelezés, a szecessziós megoldások, a részletek kimunkáltsága. 



Ahogy beléptünk, mindenki fotózni kezdett. Aztán szétszóródtunk az épületben. hamarosan táncosok jöttek próbálni a nagyterembe, nem győztek csodálkozni a sok rajzolón.


Mária

Anikó (bocs a gyenge fotóért)

Bernadett

Örs

Dávid

Ica 

Zsuzsa

Oesi

Zsuzsa 

Sok alkotás született a két óra alatt. 




A részletek szerelmesei:

Baki Mária

Baki Mária


 Costel Harnasz

 Harrach Orsi

Nagy Dávid

Rostás Ica
Szentpéteri Zsuzsa

Akiket e térélmény fogott meg

Harrach Orsi

Bódi Bernadett

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa


Ligeti Zsuzsa

Lukacsovics Anikó első rajza

Szentpéteri Zsuzsa

Lévai Örs
Rajzolás közben gyűltek a táncosok próbára. Egy csapat kijött a próbateremből a folyosóra egy kicsit táncolni. Ők is papírra kerültek.
Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Az emberi alak másokat is izgatott:


Costel Harnasz

 Harrach Orsi

Harrach Orsi

Ligeti Zsuzsa




Monday, 2 March 2020

133. közös rajzolás február 23-án a Centrál kávéházban

A kávéház 1887-ben nyílt meg Erényi Ulmann Lajos   házában. Az építészeti terveket Quittner Zsigmond készítette el. Maga a kávéház a ház földszintjén volt és nyolc teremből, két játékszobából, egy kávékonyhából és egy ruhatárból állt. Alapítója Seemann kávés volt, aki veje, Frankl, részére rendezte be a kávéházat. A következő tulajdonos 1890-ben vette át a kávéházat, őt pedig veje követte 1905-ben. Ez volt a kávéház virágzó korszaka, a pesti szellemi élet egyik centrumaként tartották számon.

A Centrálban az első jelentős esemény az volt, amikor Kiss József a Váci utcai Koronából átköltöztette Kerek Asztalát és a frissen alapított A Hét  szerkesztőségét. A cikkek nagy részét itt írták és a frissen elkészült írásokat átküldték az Atheneum nyomdába. A Hét-re a főváros összes kávéháza előfizetett.
A Hét fiatalabb íróinak csoportja alapította meg a Nyugatot,  amely az új eszméket, új hangot képviselte. 
A Centrál szellemi központtá vált, s a Nyugat íróinak törzshelyévé is egyben. A lapnak kétszer is volt itt törzsasztala. Az első 1908-tól, az indulástól, 8 éven keresztül mindennaposak voltak az összejövetelek. A Nyugat írói minden kedden összegyűltek a „Nyugat-zsúr”-ra, szerdánként pedig az írónők tartották itt összejöveteleiket. Ezeken az eseményeken rendszeresen vettek részt: Ady, Kosztolányi, Karinthy, Molnár Ferenc, Heltai, Osváth Ernő, Schöpflin Aladár. Gellért Oszkár, Babits
A második törzsasztalnál 1920-körül állandó vendég volt Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Szép Ernő, Surányi Miklós, Nagy Lajos, Kárpáti Aurél, Szabó Lőrinc.  aki „folyton írt a kávéja mellett”, valamint egy ideig József Attila is.  Megbecsült vendége a kávéháznak  Karinthy Frigyes, aki miután Budáról Pestre költözött, a Hadikból, a Centrál-ba tette át székhelyét.  Itt észlelte végzetes betegségének első tüneteit, majd műtétje után itt írta az Utazás a koponyám körül  első vázlatait. Karinthy asztalánál gyakran megtalálható volt a fiatal Ottlik Géza.
1930 és 1940  között a Centrálban tartották szerdánkénti összejöveteleiket a magyar írónők is, akik 1936-ban alapították meg a Kaffka Margit Társaságot.
A második világháború   után eszpresszóvá alakították, majd 1949-ben bezárták. Ezután a Paprikaközpont Nemzeti Vállalat került a helyére, majd a Metro Építő Vállalat kultúrotthona és üzemi étkezdéje működött benne. 1965-től a kávéházat az ELTE Eötvös-klub néven diákklubként üzemeltette. Innen indult el a siker útjára az Omega együttes és Zorán is. Kamara- előadásaival pedig az Universitas együttes szerzett maradandó élményt nagyszámú közönségének.


A berendezések maradványai közül a lambériát és a lépcsőrendszert, a mellvédeket, oszlopokat, kandelábereket, falikarokat védetté nyilvánították. Márványtábla őrizte a nagyhírű vendégek emlékét. A hetvenes-nyolcvanas évek kedvelt egyetemi találkozó- és szórakozóhelye volt. Sajnos, a márványtáblák eltűntek, s már a védett berendezésekről sem lehet tudni. 1993-ban az épületben nyílt meg a Wizard’s játékterem. A Centrál Kávéház épületét már egy 1986-os felmérés is nagyon rossz állapotúnak találta. Az 1993-as játékteremmé alakítás csak rontott a belső tér amúgy is rossz állapotán. 1997-ben Dr. Somody Imre vásárolta meg a házat.
Az egész épületkomplexum megvásárlása után egyértelművé vált, hogy az alsó szinten visszaállítják a kávéház funkciót. A pinceszinten mélygarázst alakítanak ki, az emeleti tereket pedig irodaháznak építik át.
Az épület feltárása során egymás után tűntek elő régi részletek: egy stukkó a központi tér faláról, egy korlátdarab, a kőburkolatból egy csempe. Fotókat is sikerült felkutatni, amikből a belső tér eredeti állapotára lehetett következtetni. A legtöbb fotót, Klösz György a századforduló egyik leghíresebb fotográfusa készítette.

Ezekből az elemekből pontosan rekonstruálható volt számtalan fontos berendezési tárgy, kiderült, milyenek voltak a lámpaburák vagy a székek. Az építészek a hely hajdani hangulatának felidézése mellett döntöttek.

Kilenc fős csoport lepte el a kávéházat vasárnap. Én lettem volna a tizedik, de vasárnap nem értem rá, így szombat délelőtt ültem be egy kávéra és egy kis rajzolásra. 





A közös munkák





 Sok jó alkotás született. Téma volt bőven.

Kint


Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Bent
Kaczur Csilla

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Szentpétery Zsuzsa


Nem tudom kié!!!

Harrach Orsi

Emberek

Mag Zsuzsa

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Kaczur Csilla

Ligeti Zsuzsa



Kaczur Csilla
Csillár
Szentpétery Zsuzsa

Rostás Ica


Mag Zsuzsa



Finomságok
Harrach Orsi

Káli Mónika

Ligeti Zsuzsa

Rostás Ica


Mag Zsuzsa

Harrach Orsi

Rostás ica


Köszönöm a képeket Mag Zsuzsának, Káli Mónikának, Bécsy Zsuzsának.

Ligeti Zsuzsa