urban sketchers budapest

Thursday, 14 June 2018

90. közös rajzolás június 9-én a Vasúttörténeti parkban

(no meg egy kis reklám a kiállításunknak)


A mai Vasúttörténeti Park helyén a 90’-es évekig Hámán Kató néven Fűtőház működött, melyet később Északi Fűtőházra változtattak. A MÁV által leselejtezett gőzmozdonyok és a régi vasúti kocsik először a MÁV Nosztalgia Kft. nosztalgia útjain járták az országot és már az Északi Fűtőházban állomásoztak szabadidejükben. Később egyre több nosztalgia jármű került a Fűtőházba (pl. a 424.262-es és a 424. 287-es pályaszámú gőzmozdonyok). 

A terület akkoriban aktívan üzemelő fűtőház volt, ahol a MÁV Rt. dolgozói teljesítették mindennapi vasutas munkájukat és ekkor még a nagyközönség számára zárva tartott (nem is volt látogatható állapotban). Az idők során fokozatosan kerültek ide forgalomból kivont, régi járművek, amelyeket a MÁV História Munkabizottsága jelölt ki múzeumi megőrzésre és a MÁV akkori vezetésének döntése során kerültek később felújításra. A 90’-es évek közepére már meglehetősen sok mozdony állomásozott itt.





 A Magyar Vasúti Skanzen megfelelő helyszínének keresésénél egyik fő szempontként szerepelt a „látogatóbarát” hely megtalálása, amely elképzelésnek az Északi Fűtőház nagyon sok szempontból megfelelőnek bizonyult. A Magyar Államvasutak História bizottsága javaslatot állított össze az üzemkörön kívül helyezett vontatási telep területén Magyar Vasúttörténeti Park kialakítására. A kezdeményezés a MÁV Rt. vezetésének egyetértésével találkozott és így a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium támogatásával, a vasúttársaság és a szaktárca jelentős tehervállalásával zöld utat kapott a vasúti emlékeket nem csak megőrző, hanem a bel- és külföldi érdeklődők számára megnyitni tervezett kiállítás megvalósítása.
1996. decemberében az Északi Fűtőházban működő MÁV üzemelés kitelepítése megkezdődött. A Magyar Vasúttörténeti Park alapkövét 1999. november 22-én rakták le, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a MÁV Rt. és a MÁV Nosztalgia Kft. támogatásával közel nyolc hónap alatt megvalósult beruházás.
Komoly munkálatok után, amelyekkel csak a terület egy részét sikerült felújítani, 2000. július 14-én nyitotta meg kapuit Európa első interaktív vasúti parkja. A Park 70.000 m2 alapterületen száznál is több vasúti járművet, és a vasút üzemeltetéséhez szükséges berendezést mutat be az egykori Északi Fűtőház vontatási telepén, a Tatai út 95. szám alatt.

Az 1911-ben épült, a maga nemében páratlan 34 állásos körfűtőházban állomásoznak a nosztalgiamozdonyok, így például az ország legöregebb, működő gőzmozdonya 1870-ből és a legendás Árpád motorvonat a harmincas évekből. A nosztalgia járművek büszkesége az 1912-ben épült elegáns teakfa étkezőkocsi, amely a mára fogalommá és nosztalgikus emlékké vált híres Orient Expressz mozdonya mögött robogott.


Kicsiny csapat gyűlt össze a közös rajzoláshoz (köszönhetően a rossz időjárásnak), pedig a szervező olyan napot keresett (és talált) a Park életében, amikor ingyen lehetett bemenni. Ez úton is köszönet a Mag Zsuzsának a szervező munkáért.



Volt szuper krampácsolóverseny is, ahol a Borsodi Gördülő Zúzottkövek keményen küzdöttek a Papírcsákányokkal és a Sínhajlítókkal, de arról csak fotó készült.



Káli Mónika



Lévay Örs
(A folyamatos eső miatt Örs csak 1 képet tudott csinálni, de azt legalább be is fejezte.)

Horváth Iza

Káli Mónika

Nagy Erika

Horváth Iza

Nagy Erika a helyszínen készült rajza, alább az otthoni befejezés

Nagy Erika: Kilátás a mozdonyból (nem sok)


Horváth Iza

Én személy szerint nem voltam ott a közös rajzoláson más elfoglaltságom miatt: a Párizsi-udvar Galériában a csoport tagjainak alkotásaiból tettem fel képeket a kirakatban. A kis galéria a Belvárosi Művészeti Egyesületé, aki rájött, hogy gyönyörű fővárosunkról nem lehet igazi, értékes alkotásokat mutatni a hozzánk érkező turistáknak. Más városokban szinte tömeges a kínálat. Ezért a jó helyen lévő galéria várja az előzetes bejelentkezéssel, idegenvezetővel érkező csoportokat. 


Kiállító csoporttársaink: Nagy Erika, Olga Lo, Horváth Iza, Ligeti Zsuzsa, Szabó Anna és Tóth Zsuzsanna.



A galéria kirakatában ott vannak a mi kis csoportunknak az alkotásai, bent pedig a kisméretű, könnyen szállítható akvarellek, grafikák várják a turistákat. A nyáron kiderül, jól gondolkozott-e a galéria vezetősége. 
Ennek az ügynek a szervezésével voltam elfoglalva a hét végén.

Aki teheti, nézze meg a kirakatban lévő alkotásokat: Haris köz 3-felől a passzázsban van (a Thai étterem mellett kell bemenni), szemben a Katona József színház művészbejárójával. Persze kicsit eldugott, sötét, de ha csoport jön, az egyesületből jönnek, kinyitják és akkor fényárban úszik.
Ligeti Zsuzsa








Wednesday, 30 May 2018

89. közös rajzolás május 27-én a Városligetben


A Városliget helye mindig is vizenyős volt, területét erdő borította. Boráros János városbíró 1794-ben javasolta, hogy az elhanyagolt városszéli erdőt alakítsák át Pest város közönségét szolgáló pihenőhellyé. A világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkjára 1813-ban írtak ki pályázatot. 1817-ben hozzákezdtek a népkert kiépítéséhez, ám az eredeti terv pénz hiányában csak félig valósult meg. A Városliget az 1840-es évektől így is a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé vált. A tó és a szigetek kialakítását a városligeti mocsárból 1799-ben kezdték meg. Amikor a Városliget József nádor halála után működésképtelenné vált, a Királyi Szépítő Bizottmánytól 1861-ben visszakerült Pest fennhatósága alá, a város vezetése hozzáfogott rendbetételéhez. 1863-ra újraszabályozták a tavat, 1866-ban megnyílt az állatkert, 1877-től működött az artézi fürdő, 1881-től pedig szabályozták a park használatát. Működni kezdett az összes alapintézmény, az 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal. 


A tó szerepe a Liget életében a korcsolyázás népszerűvé válásával felértékelődött. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el Vajdahunyad várának mását a ligetben



Az eredeti Vajdahunyad vára Erdélyben

 A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel. Az ország különböző építészeti emlékeiből válogatták a részleteket. ma is izgalmas felfedezni, melyik részlet honnan való. 


A kompozíció nagy közönségsikere miatt 1901 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. 


A Városliget mindig is kedvelt helye volt a fővárosiaknak. A képet nézve felmerült, hogy legközelebbi rajzolásnál megadjuk a kötelező dreszkódot. 

Úgy gondoltuk, sok rajzolni, festeni valót találunk a Ligetben. Igazi pikniket terveztünk, pléddel, piknikes kosárral. Egy dologgal nem számoltunk, ezen a hétvégén a Gyermeknap miatt hatalmas tömeg lepte el minden négyzetméterét a Ligetnek. Több helyen is hangos zenes szólt, igazi hungarikumként dél-amerikainak mondott mű-zene. 

Voltak, akik már a gyülekező alatt rajzoltak


Ligeti Zsuzsa: A Hidas kapu

Tizenegyen gyűltünk össze és sokat alkottunk: 



Gyönyörű napnak ígérkezett, esőre csak 30%-ban számíthattunk. Ugyan sokszor hatalmas felhők érkeztek, de megúsztuk eső nélkül. 
Árnyas fák alatt kerestünk helyet. 



Szerencsére ide csak szűrve jutott el a tömeg hangja, nagy nyugalomban tudtunk alkotni. Témánk természetesen a Vajdahunyad vára volt, amire nagyon jó rálátásunk volt. 

Harrach Orsi

 Káli Mónika


Horváth Iza (szén)


Káli Mónika

Szentpéteri Zsuzsa

Mag Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: A "Nyebojsza" torony



Ligeti Zsuzsa


Ligeti Zsuzsa



Lévay Örs csak ezt a munkájával készült el a helyszínen, a többit otthon fejezte be. 



Lévay Örs


Lévay Örs

Horváth Izát a részletek ragadták meg

A másik nagy témát a rajzolók, és más emberek szolgáltatták:




Ligeti Zsuzsa: Olga



Olga Lo: Zsuzsa

Iza, Orsi, Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: Iza, Orsi, Zsuzsa

Alíz

Tam

Ica

Mag Zsuzsa: Olga, Alíz, Zsuzsa, Örs

 Mag Zsuzsa: Móni és Ica
Mag Zsuzsa: Örs és a lányok


Szenzpéteri Zsuzsa: Tam, Alíz és Iza

Lévay Örs: rajzolók

Harrach Orsi: egy ember a tömegből

A környező forgatag többek rajzán is előkerül: 


Harrach Orsi: Gyermeknap

Ligeti Zsuzsa: Lufiárus


Örs írta: A piknik végén én még rajzoltam a Városligetben. Amikor otthon kifestettem, sokat segített nekem Fuszekli a fiatal, de tehetséges szarkánk: kiválasztotta a színt, az ecsetet és megmutatta, hova tegyem a papírra. Így könnyű... (Viszont nem nagyon hagy időt szkennelésre, mert sokat kell foglalkozni vele)


Fuszekli

A környék persze sok rajzolni valót kínált:

Ligeti Zsuzsa: Városligeti tó a Műjégpálya-melegedővel


Ligeti Zsuzsa: A Millenniumi emlékmű - hátulról

A közös képről látom, hogy még nem érkezett meg minden alkotás. Várom őket, hogy pótoljam a hiányt.

Kérlek terjesszétek a blogot.
Ligeti Zsuzsa