urban sketchers budapest

Sunday, 5 January 2020

129. Közös rajzolás a Kiscelli Múzeumban 

2019. december 29-én

A forgalomból kissé kieső helyen, nagy park közepén áll a Kiscelli Múzeum. 
Kiscell a levegőből

Óbuda, és vele Kiscell ura a 18. század elején Zichy Péter, majd özvegye, Bercsényi Zsuzsanna volt, 1733-tól fia, Zichy Miklós. Az ő idejükben épült ki a jelenlegi épületegyüttes. 1724-ben kápolnát építtettek a Bécsi út feletti dombon. A kápolnában helyezték el a híres ausztriai  zarándokhely, Mariazell egy szobrának másolatát, és Kiscell (németül: Klein Zell) maga is ismert zarándokhely lett. 
A kegyszobor másolata
A kegyhely szolgálatára trinitárius rendet telepítették be, nekik építették templomot és a kolostort.  A barokk  stílusú épületegyüttes Johann Entzenhoffer bécsi építész tervei alapján épült 1744-1758 között, magyar építőmesterek vezetésével.  A templom egyemeletes rendház északi szárnyához került.
A szerzetesrendek 1784-es megszüntetése utána berendezést elárverezték. 
A szószék Sümegre került
Az épületegyüttes a kamara tulajdonába ment át, hadi kórházként, kaszárnyaként, raktárként, szükséglakásként is szolgált, majd az elhanyagolt ingatlant 1911-ben Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros és műgyűjtő vásárolta meg, kastéllyá alakította. Megvette a lebontott egykori bécsi Haditanács épületét, valamint az ugyancsak lebontott, bécsi Alser laktanya kapuit, és beépítette ezeket a kiscelli épület homlokzatába.

A kastély egy részét bemutatóteremnek, melléképületeit műhelynek használta, végül 1935-ben végrendeletében múzeum céljára a fővárosra hagyta. A sokáig Schmidt-kastélynak is nevezett épületegyüttesben a Székesfővárosi Múzeum várostörténeti és képzőművészeti gyűjteményeit helyezték el 1941-ben. Igaz a közelgő háborúra tekintettel az odaszállított anyagot ki se csomagolták. A múzeum épülete 1944-45-ben súlyosan megsérült: a templom mennyezete beomlott, a Johann Gfall által festett mennyezetfreskók megsemmisültek.
A templom a háború után
és ma

A háború által megtépázott épületet hamarosan felújították. Fővárosi Múzeum és a várostörténeti kiállítás végül 1948-ban nyílt meg, de templomtér továbbra is romos állapotban maradt. Csak 1970-ben fedték le a templomteret, azóta kiállítótérként szolgál.
A Kiscelli Múzeum a Budapesti Történeti Múzeum tagintézménye. Az egykori kolostorépületben találhatóak a múzeum állandó és időszaki kiállításai, a templomtér téglafalai között pedig 1989 óta rendeznek kiállításokat. Utóbbiban az időszaki kiállításokon kívül gyakran komolyzenei koncerteket és más alkalmi rendezvényeket is tartanak. Az ódon terem nemcsak előadások, kiállítások, rendezvények helyszíne volt már, de számos filmet is forgattak itt. A föld alatt megbúvó kriptát a Da Vinci- kód harmadik, mozis részében fedezhetjük fel:  Tom Hanks ennek ablakán bújik majd ki.
A templomtérben jelenleg a Ragyogj! elnevezésű ideiglenes kiállítás látható. A hatalmas sötét térben különböző időből származó arany-ezüst ruhák ragyognak a lámpafényben.




A divat az emberi kommunikáció alapvető eszköze, önmagunk megkülönböztetésének igénye pedig az öltözködés egyik mozgatórugója. Minden, ami csillog, így magára vonzza a tekintetet, ezt a célt szolgálja. A kiállításban látható 18-21. századi, különféle alkalmakon viselt öltözékek a társadalmi és életmódbeli változásokat is tükrözik.
A kiállítás gerincét a Kiscelli Múzeum textilgyűjteménye adja, ami a klasszikus darabok mellett sok kivételes kortárs darabbal is büszkélkedhet. Ennek köszönhetően minden témánál felbukkannak a mai magyar tervezők alkotásai is. A rajzolók idősebb korosztálya örömmel vette észre fiatalkorának ismerős darabjait.

A év végi, 2019-es év utolsó rajzolásán tízen gyűltünk össze. Sajnos a közös képről hárman lemaradtak, elkószáltak a múzeum történeti gyűjteményében.

Sajnos hárman lemaradtak a közös képről, mert elkószáltak a múzeum történeti gyűjteményében.


Már a kezdet is izgalmas volt, a cégérekkel. A végén többen is lerajzolták.

Káli Mónika

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Aztán bevettük magunkat a templomtérbe és elbűvölt bennünket a ragyogás.
L Zsuzsa

 Móni
 András

 Olga

 Boróka

 Dorka

A templomtérben készült alkotások: 

Andorka Éva

Andorka Éva

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Szily Dorka

Szily András

Szily Boróka

Aztán átmentünk a történeti gyűjteménybe, ahol számtalan papírra kívánkozó dolgot találtunk.

 András



Cs  Zsuzsa

Cs Zszzsa

 Olga

Ica

Cs Zsuzsa



Mi jelent meg a papíron: 


Káli Mónika

Szily András

Andóczi Balog Csaba

Szili Dorka

Nem küldtek képet: Olga és Ica, tőlük még várom a képeket.

Végül itt vannak az alkotások azon frissiben:



A december végi hideg időjárás miatt kint nem is rajzoltunk, pedig volna mit. Vissza kell térni. Sőt bent is van még felfedezni való.
Találkozunk legközelebb a Csodák Palotájában január 12-én!

Ligeti Zsuzsa

Thursday, 5 December 2019

127.. közös rajzolás 2019. november 25-én 

a Ráth György villában


A Ráth György-villa az Iparművészeti Múzeum egyik fiókintézménye Budapest VI. kerületében (korábban itt Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum filiája is volt). A villa 2018. szeptember 14-től A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit, mely az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének[1] legjelentősebb darabjait mutatja be, és teszi elérhetővé az Iparművészeti Múzeum főépületének rekonstrukciós munkálatai alatt is a nagyközönség számára, egyúttal méltó emléket állítva Ráth Györgynek, a múzeum első igazgatójának.

Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, széleskörű elismertséget szerzett már a maga korában. Mint rajta kívül sokakat, tevékenységében őt is a lakberendezés vezérelte.1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették.
Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta. Célját, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön, özvegye valósította meg, aki úgy döntött, hogy ajándékba adja a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy “Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. A főváros új látványosságát 1906 novemberében ünnepélyes keretek között mutattak be a sajtó képviselőinek, de az uralkodó, Ferenc József is megtekintette azt 1907. január 8-án
A Ráth Múzeum önállóságának és gyűjteményeinek felszámolása a második világháborút követően, a proletárdiktatúra létrejöttével és a szocialista ideológia előretörésével kezdődött: egy nagypolgári lakásberendezés fenntartása, azaz a “Ráth Múzeum önálló Múzeum felállítása ideológiai és didaktikus szempontból teljesen indokolatlan, sőt káros is lenne.”
1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kezelésébe került; megnyitották a Kína kiállítást és a múzeum neve is Kína Múzeum lett. Az intézmény eredeti leltárába tartozó műtárgyakat különböző múzeumi gyűjteményekbe (Szépművészeti MúzeumMagyar Nemzeti MúzeumMagyar Nemzeti GalériaHopp Ferenc Kelet-Ázsiai MúzeumIparművészeti Múzeum) olvasztották be. Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, és továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, egészen bezárásáig, 2014-ig. Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett.

 





A villa 2018 szeptember 14-től Ráth György-villa néven, A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit, mely az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be, és teszi elérhetővé az Iparművészeti Múzeum főépületének rekonstrukciós munkálatai alatt is a nagyközönség számára, egyúttal méltó emléket állítva Ráth Györgynek, a múzeum első igazgatójának.

Nyolcan rajzoltunk a szép múzeumban - párhuzamosan egy születésnapi buli bonyolódott. A múzeum munkatársai nagy hozzáértéssel vezették végig a szobákon a gyermeksereget és nagyon ötletes módon tanították meg őket nézni és látni. 

A szép épület és a szép tárlat rajzra csábított mindnyájunkat. 





Harrach Orsi: Öltözőszoba








Ligeti Zsuzsa: Lépcsőház






Mag Zsuzsa

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsanna





Szentpéteri Zsuzsa: Ebédlő


Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa: Ebédlő

Ligeti Zsuzsa: Szalon

Ligeti Zsuzsa: Magyar szecesszió



Mag Zsuzsa Bútorok


Rostás Ica: Páva

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa: Ablak és korlát


Horváth Iza: Kerámiák


Ligeti Zsuzsa: Pezsgősvödör

Simon Tibor: Pillangó
Kozári Adél: Ékszerek

Kozári Adél: Pillangó



Ligeti Zsuzsa: Óra


Szentpéteri Zsuzsa: Ablak

Horváth Iza: Kerámia

A jó hangulatú rajzolás végén látható a közös munka:


Sajnos nem mindenki tette fel a csoport facebook oldalára az alkotásait, így csak azok kerültek ide, melyeket én fotóztam le, ott helyben. 
Az Urban Sketchers alapelve (manifesztuma) tartalmazza a 7. pontban, hogy rajzait megosztja az interneten. Ha a többi pontot betartjuk, ezt miért nem?

A blog jobb szélén olvashatjátok, érdemes újra és újra elgondolkozni rajta. 
Ligeti Zsuzsa