Tuesday 18 February 2020

132. közös rajzolás a Budaörsi halpiacon február 8-án

Valljuk be, a Budaörsi Halpiac nem igazán piac. Aki már járt egy tengerparti halpiacon, az tudja. Ez egy tengeri halakat és herkentyűket áruló üzlet és bisztró is egyben.


Egy gyártelep régi üzemi épületében van, előtte nagy teherautó, rajta rejtélyes gépezet, folyékony oxigénpalackkal, valószínűleg a jeget állítja elő. Kissé kalandos odatalálni. Heten vállalkoztak erre szombaton. 



Bent nagy asztalok, hatalmas ablakok, enyhe halszag. 


A pultnál jégen rákok, halszeletek várnak a grillre. Kicsit beljebb nyílik a bejárat az eladó részlegbe. 


Itt is jégen várják a halak és rákok a vásárlókat. Számunkra ismeretlen halak, hiszen mind a tengerből érkezik. Állítólag naponta kapják a friss árut. 




Ez csakis úgy képzelhető el, hogy repülőn érkezik. Így már érthető a csillagászati árszint. Ennek ellenére jönnek a vevők. Legtöbben lazacot kérnek. A bejárat mellett kuksoló, még élő rákok közül egyet sem vettek meg, míg ott voltam.
A rajzolók mind kaptak egy bont, amiért kaphattak egy falatnyi halat. Mások örültek a fish and chipsnek, engem nem érdekelt – nem szeretem a halat.
Ha megenni nem is, rajzolni annál inkább jó a halakat, rákokat. 






A rajzolók mind kaptak egy bont, amiért kaphattak egy falatnyi halat. Mások örültek a fish and chipsnek, engem nem érdekelt – nem szeretem a halat.
Ha megenni nem is, rajzolni annál inkább jó a halakat, rákokat. 

Akiket a helyet örökítették meg 

 Rostás Ica


Ligeti Zsuzsa


Akiket a színek és formák izgattak: 

 Mag Zsuzsa

Rostás Ica
Mulik Tünde


Ligeti Zsuzsa


Ligeti Zsuzsa


Ligeti Zsuzsa

Hiába kérünk mindenkit nyomatékosan: a közös rajzoláson készült képeket osszák meg a csapot facebook oldalán.  (hárman még mindig adósak az alkotásokkal). Ezért másolom ide hitvallásunkat:
1. A helyszínen rajzolunk, beltérben vagy szabadban, megragadva a közvetlen megfigyelés alapján látottakat.
2. Rajzaink történetet mesélnek a környezetünkről, a helyekről, ahol élünk és amerre utazunk.
3. Rajzaink időpontot és helyszínt örökítenek meg.
4. Törekszünk a látvány valósághű ábrázolására.
5. Mindenféle eszközt használunk, és dédelgetjük saját stílusunkat.
6. Segítjük egymást és együtt rajzolunk.
7. Rajzainkat megosztjuk online.
8. Bemutatjuk a világot, rajzról rajzra.

Ligeti Zsuzsa

Wednesday 5 February 2020

130. és 131. közös rajzolás a Csodák palotájában és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében

Azért kerül egy bejegyzésbe a két közös rajzolás, mert a 130. alkalommal csak ketten vettek részt, a 131. alkalommal tizenegyen. 

A csodák palotája 2020. január 12.

A csodák palotája Öveges professzor ötlete alapján jött létre. Elképzelt egy olyen intézményt, ahol interaktív módon ismerkedhetnek meg a látogatók – általa megcélzottan elsősorban a gyerekek - a tudomány „csodáival”, így el is nevezte az általa elképzelt intézményt Csodák Palotájának. 
1993-ban alapította az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Rubik Nemzetközi Alapítvány a Budapest Science Center Alapítványt, azzal a céllal, hogy hozzon létre egy úgynevezett „interaktív tudományos játszóházat”, ez volt eleinte a fordítása az angol nyelvben használt science center-nek. Ma sincs igazán jó kifejezés, illetve mostanában terjed a „tudományos élményközpont” elnevezés, ami ezt elég jól visszaadja. Évekig tartott, míg megfelelő helyet és működtetőt találtak az ötletgazdák. Évekig a a Millenárison, majd a budafoki Camponában lehetett megtalálni. 2017-ben Óbudán testet öltött egy világszínvonalú, többféle tudományágat felölelő, minden korosztálynak programot nyújtó science center. 





A sok érdekes játék közül mi ragadta meg rajzolóink figyelmét?  
A hangágyú
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa 

Mag Zsuzsanna
A járművek
 Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa


Mag Zsuzsanna
A játékok

Mag Zsuzsanna

 Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
A gondolkodó ember szobra

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2020. január 25.

A Fővárosi Könyvtár létrehozását 1903. január 21-én fogadta el a főváros közgyűlése. A könyvtár 1904-ben   kezdte meg működését. Alapításakor a 33 000 kötet alapvetően társadalomtudományi – demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai – munkákat foglalt magában. Szabó Ervin  a könyvtár egyik első munkatársa az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től   megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű nyilvános könyvtárrá. Tervei között szerepelt egy méltó épület – könyvtárpalota – felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. A tervek – elsősorban az I. világháború   kitörése miatt – csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. 1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált. 1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-nem épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát. 

 Négy évig tartó átalakítás után  1931-ben itt nyitotta meg kapuit a könyvtár. A fiókkönyvtárak száma tizenháromra nőtt.  Budapest ostromakor a központi épület belövést kapott ugyan, és két fiókkönyvtár teljesen elpusztult, azonban ez más közintézmények és lakóházak teljes pusztulásához képest elviselhető kár volt. Az újrakezdés az új idők kiváltotta nagy lendülettel indult meg. Tizenhat letét, vándorkönyvtár, három villamos mozgókönyvtár, létesült.  1943 májusától a könyvtár megkapta kiemelkedő munkatársának a nevét: Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven működött tovább. 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, így a könyvtárnak vállalnia kellett az ide csatolt városok és községek ellátását is. Hat év alatt huszonhárom fiókkönyvtár létesült.
1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt. A központi könyvtár igénybevétele  megnőtt. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, amelyre 1998 és 2001 között került sor. A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú könyvtárépület lett, ehhez illő szolgáltatásokkal és igénybevétellel.





A neobarokk palota gyönyörű környezetet ad a könyvtárnak. Már ezért is érdemes lehet ellátogatni ide. 

A könyvtár látogatás idegenvezetéssel történt, majd szétszóródott a társaság rajzolni.






Akiket az épület ragadott meg
Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa 

Mag Zsuzsa

Harrach Orsolya

Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa
"Nem jártam még ebben a könyvtárban, ezért minden újdonság volt. Végigvezettek az épületen és jó kis helyek vannak ott, pl. az olvasók egy gyönyörű terem elegáns nagy foteljeiben terpeszkedhetnek, lábuk a másik fotelen (zokniban). A csigalépcsős terem egyenesen csodás. Sajnos nem mehettünk fel a zenekari erkélyre, ami a kis bálterem és a nagy bálterem között van a boltozatba építve. Volt egy erkély a faburkolatú teremben, ahova nem vezetett lépcső. Azt kikutattam volna, hogy hova lett. Szóval számomra érdekes és gyönyörű volt."

Lévay Örs

Rachel Appleby

Lévay Örs
"Úgy éreztem, hogy ezt a csodálatos barokk épületet legstílszerűbben egy régi (szemétből megmentett) könyvben tudom megörökíteni. A toll rajz kereken 20 perc volt, jól lefagyott a kezem, a fehér gouach-t már a könyvtár melegében vittem rá."


A részletek bűvöletében: 


Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa

 Harrach Orsolya

 Cseresnyésné Bécsy Zsuzsa





 Sajnos én egyik közös rajzoláson sem vehettem részt. Köszönöm a fotókat a két Zsuzsának. nem minden rajzot tudok a nevekkel azonosítani, segítsetek!
Szomorúan tapasztalom, hogy nem mindenki teszi fel alkotásait a facebookra, vagy küldi el nekem a blog számára. hat rajzoló társunktól még várjuk az alkotásokat. 
Örs: "Szuper helyszín volt, köszi a szervezést! Biztos visszamegyek még hamarosan, olvasójegyem már van is!"