Tuesday 22 January 2019

105. közös rajzolás a Földalatti Vasúti Múzeumban

2018. január 12-én

A Deák téri aluljáróban bújik meg a Millenniumi földalatti régi pályaszakasza, amelyet 1955-ben iktattak ki az eredeti nyomvonalból. A kontinens első - 1896. május 2-án átadott- földalattijának állít emléket a Földalatti Vasúti Múzeum, mely 1975-ben nyílt meg.  



Itt állították ki a régi kocsikat, a korabeli egyenruhákat, a földalatti építésének történetét, illetve a fővárosi közlekedéssel kapcsolatos relikviákat. 1990-ben felújították a múzeumot. 
19. század utolsó évtizedei Budapest fejlődésének történelmi léptékben is meghatározó időszakát jelentik. A városfejlesztés egyik kiemelkedő alkotása az Andrássy úti tengely kialakítása volt. Az 1870 nyarán megalakult Közmunkatanács első városrendezési elgondolásában a sugárút mint adottság már szerepel és még abban az évben meghatározták a pontos vonalvezetését, három szakaszra történő felosztását. Elkészült a vonatkozó rendezési terv és a költségvetés, majd az Országgyűlés 1870 decemberében jóváhagyta a megvalósítást. A Közmunkatanács kezdettől fogva ellenezte felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítését a sugárúton. Balázs Mór javaslata nyomán egyre inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a Közmunkatanácsot. A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül.
Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles és 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. A nagykörúti főgyűjtővezeték határozta meg a maximális mélységet, így az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.




A világ első villamos hajtású földalatti vasútja volt, eredeti hossza 3700 méter volt. Baloldali közlekedés volt akkor a föld alatt is. Gyermekkoromban még utaztam vele, és nagyon furcsa volt feljönni a felszínre, ahol már jobb oldali volt a közlekedés. 1970-ben, a felújításkor , illetve a vonal meghosszabbításakor a föld alatt is jobboldali közlekedés lett. A munkálatokkal Budapest egyesítésének centenáriumára készültek el. 1973. december 30-án adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került. Ekkor helyezték át a Deák téri megállót az Erzsébet tér alá, a kiiktatott pályaszakaszon létesült a Múzeum. Férjemmel elmentünk megnézni, hogyan emelik be darukkal a múzeum kocsijait. 1995-ben újabb felújításra került sor, az állomások visszakapták eredeti Zsolnay téglás burkolatukat. 
Manapság egy idegenforgalmi pont került a múzeum elé, azon kell átverekedni magunkat. Egy közlekedési jegy áráért beléphetünk a múltba,. A régi kocsik mellett több korhűen öltözött bábu segíti leképzelni a régi időket. 



Kilencen jöttünk össze a 105. közös rajzolásra köztük egy angol és egy ukrán rajzoló is. Sajnos nem mindenki tudott maradni végig, így hiányos csoportképünk született. 


A múzeum területe nem nagy, de mindenki talált magának rajzolni valót. 
Örs

 Zsuzsa

 Rachel

 Jan

 Rachel

Tam

Az elkészült művek:



Eddig a következő alkotásokról kaptunk képet:



Horváth Izabella: Makett


Rachel Appleby: Áramszedő

Mag Zsuzsa: Jelzőlámpa


Horváth Izabella: Utasok


Jan: Látogatók


Ligeti Zsuzsa: A lila ruhás nő

Rostás Ica: Vasúti kocsi belső

Tam Korsun: A szerelvény eleje

Ligeti Zsuzsa: Kalauz és nézelődő gyermek

Horváth Izabella: Látogató

Horváth Izabella: Fa téglák a Sugár útról

Rostás Ica: Makett

???????

  Ligeti Zsuzsa: Urban sketchers

Mag Zsuzsa:Utasok

Hiányzik még néhány alkotás, kérem tegyétek fel az oldalunkra, vagy küldjétek el nekem. Nem emlékszem az alkotóra néhány esetben, vagy rosszul jegyeztem meg. Kérem, jelezzétek, javítom.

Ligeti Zsuzsa

No comments:

Post a Comment