89. közös rajzolás május 27-én a Városligetben

A Városliget helye mindig is vizenyős volt, területét erdő borította. Boráros János városbíró 1794-ben javasolta, hogy az elhanyagolt városszéli erdőt alakítsák át Pest város közönségét szolgáló pihenőhellyé. A világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkjára 1813-ban írtak ki pályázatot. 1817-ben hozzákezdtek a népkert kiépítéséhez, ám az eredeti terv pénz hiányában csak félig valósult meg. A Városliget az 1840-es évektől így is a pestiek legkedveltebb kirándulóhelyévé vált. A tó és a szigetek kialakítását a városligeti mocsárból 1799-ben kezdték meg. Amikor a Városliget József nádor halála után működésképtelenné vált, a Királyi Szépítő Bizottmánytól 1861-ben visszakerült Pest fennhatósága alá, a város vezetése hozzáfogott rendbetételéhez. 1863-ra újraszabályozták a tavat, 1866-ban megnyílt az állatkert, 1877-től működött az artézi fürdő, 1881-től pedig szabályozták a park használatát. Működni kezdett az összes alapintézmény, az 1880-as évek közepére a Városliget nagyvárosi parkká vált, kivilágított sétautakkal és szökőkutakkal. 

A tó szerepe a Liget életében a korcsolyázás népszerűvé válásával felértékelődött. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el Vajdahunyad várának mását a ligetben. 

Az eredeti Vajdahunyad vára Erdélyben

 A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel. Az ország különböző építészeti emlékeiből válogatták a részleteket. ma is izgalmas felfedezni, melyik részlet honnan való. 

A kompozíció nagy közönségsikere miatt 1901 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. 

A Városliget mindig is kedvelt helye volt a fővárosiaknak. A képet nézve felmerült, hogy legközelebbi rajzolásnál megadjuk a kötelező dreszkódot. 

Úgy gondoltuk, sok rajzolni, festeni valót találunk a Ligetben. Igazi pikniket terveztünk, pléddel, piknikes kosárral. Egy dologgal nem számoltunk, ezen a hétvégén a Gyermeknap miatt hatalmas tömeg lepte el minden négyzetméterét a Ligetnek. Több helyen is hangos zenes szólt, igazi hungarikumként dél-amerikainak mondott mű-zene. 

Voltak, akik már a gyülekező alatt rajzoltak

Ligeti Zsuzsa: A Hidas kapu

Tizenegyen gyűltünk össze és sokat alkottunk: 

Gyönyörű napnak ígérkezett, esőre csak 30%-ban számíthattunk. Ugyan sokszor hatalmas felhők érkeztek, de megúsztuk eső nélkül. 

Árnyas fák alatt kerestünk helyet. 

Szerencsére ide csak szűrve jutott el a tömeg hangja, nagy nyugalomban tudtunk alkotni. Témánk természetesen a Vajdahunyad vára volt, amire nagyon jó rálátásunk volt. 

Harrach Orsi

 Káli Mónika

Horváth Iza (szén)

Káli Mónika

Szentpéteri Zsuzsa

Mag Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: A "Nyebojsza" torony

Ligeti Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa

Lévay Örs csak ezt a munkájával készült el a helyszínen, a többit otthon fejezte be. 

Lévay Örs

Lévay Örs

Horváth Izát a részletek ragadták meg

A másik nagy témát a rajzolók, és más emberek szolgáltatták:

Ligeti Zsuzsa: Olga

Olga Lo: Zsuzsa

Iza, Orsi, Zsuzsa

Ligeti Zsuzsa: Iza, Orsi, Zsuzsa

Alíz

Tam

Ica

Mag Zsuzsa: Olga, Alíz, Zsuzsa, Örs

 Mag Zsuzsa: Móni és Ica

Mag Zsuzsa: Örs és a lányok

Szenzpéteri Zsuzsa: Tam, Alíz és Iza

Lévay Örs: rajzolók

Harrach Orsi: egy ember a tömegből

A környező forgatag többek rajzán is előkerül: 

Harrach Orsi: Gyermeknap

Ligeti Zsuzsa: Lufiárus

Örs írta: A piknik végén én még rajzoltam a Városligetben. Amikor otthon kifestettem, sokat segített nekem Fuszekli a fiatal, de tehetséges szarkánk: kiválasztotta a színt, az ecsetet és megmutatta, hova tegyem a papírra. Így könnyű... (Viszont nem nagyon hagy időt szkennelésre, mert sokat kell foglalkozni vele)

Fuszekli

A környék persze sok rajzolni valót kínált:

Ligeti Zsuzsa: Városligeti tó a Műjégpálya-melegedővel

Ligeti Zsuzsa: A Millenniumi emlékmű - hátulról

A közös képről látom, hogy még nem érkezett meg minden alkotás. Várom őket, hogy pótoljam a hiányt.

Kérlek terjesszétek a blogot.

Ligeti Zsuzsa