A vonal

Nazca vonalak - Peru, 2000 éves, a világ legnagyobb grafikai alkotása, 

A képzőművészeti ágak alapvető kifejezési eszköze között a vonal is megtalálható. A rajzban és a sokszorosító grafikában ez az egyetlen kifejezési eszköz. A rajz lelke a vonal. A természetben tiszta vonal nincs, mivel a valóság három kiterjedésű, a vonal csak egy (hosszúság). Vonalat érzékelünk a sötét-világos foltok határán, két tér találkozásánál, vagy a színek érintkezésénél. De mi hozzuk létre, amikor lerajzoljuk.

Íme egy fotó és az ugyanott készült rajz:

 

Bármire és bármivel rajzolhatunk: nedves homokra egy fadarabbal, faszénnel a barlang falára, az autóbusz párás üvegére az ujjunkkal - no és persze papírra ceruzával, tussal, tollal, szénnel, krétával, stb. Ha a kisgyerek kezébe ceruzát adunk, rajzolni fog. Sőt, kisgyermekkorban ez a legáltalánosabb szórakozás. 

Kétéves gyermek rajza még csak firka

Három éves gyermek rajza. Az óvónéni mellé írta, mit is rajzolt Zsófika (azóta belsőépítész DLA)

Hasonló képalkotási mód Miroé. Nagy kár, hogy nem írta mellé, mire is gondolt. 

Juan Miro A Nap 1948

Már az ősember is rajzolt, nem is akárhogyan. Biztos kézzel véste a sziklába állat rajzait, egy határozott vonallal. 

Qobustan (Azerbajdzsán) ie. 8000

Lascaux (Franciaország) ie 15-17.sz. 

Az ősló határozott fekete kontúrján belül a színes folt plasztikussá teszi az ábrázolást. Ugyanezt a technikát alkalmazza Picasso egy kicsit később:

Picasso: Kék akt 

A rajz sokáig a festészet "szolgálóleánya" volt. A rajzok csak vázlatok. tanulmányok voltak a későbbi freskókhoz, festményekhez. A reneszánsz idején vált önálló műfajjá, bár megtartotta korábbi előkészítő jellegét. 

Rembrandt: Lieven Coppenol portréja vázlat 1658

Rembrandt: Önarckép - rézkarc 1630 körül

Mindkét Rembrandt rajzon jól látható a vonalak meghatározó szerepe. Igen érdekes  Ditziani (velencei barokk festő) vázlata egy csatajelenethez. A sötét-világos foltoknak a néhány lendületes vonal ad értelmet.  (A rajz itt van nálunk, a Szépművészetiben)

Gaspare Ditziani: Csatajelenet - vázlat, 1754

A reneszánsz és a barokk idején a tusrajz, ezüstvessző használata és a rézkarc volt az uralkodó technika, a 19. században a litográfia vált kedveltté. Nagy technikai megújítója volt Toulose-Loutrec. Híres plakátjaihoz természetesen készült vonalas vázlat:

Henry Toulose-Loutrec: Plakátterv

Kevéssé ismert Lányok sorozata, amelyeket bordélyházban készített. A rajz technikája visszamutat a lascaux-i őslóra. Határozott körvonal, kevés árnyalattal, mely a testességet jelzi.

Henry Toulose-Loutrec: Lányok sorozatból, 1896

Újabb példa a vázlat, illetve önálló alkotás párhuzamra Van Goghnál. testvéréhez írott levelében látaható vázlat a hálószobájáról, melyet aztán később megfestett. A Tarló című aprólékos rajza nem vázlat, szinte minden fűszál, rajta van. A vonalas ábrázolás nagyon szép példája.

Vincent Van Gogh : Hálószoba -vázlat 1888

Vincent Van Gogh: Tarló 1888

Útjára ered egy vonal szabadon, céltalanul - írja Paul Klee könyve bevezetőjében, a modern művészet egyik emblematikus figurája. Grafikus műveiben érzékelni lehet  ezt a szabadjára engedett vonalat. 

A vonalak Vasarelynél szabályos rendbe tömörülnek, számtalan játékos variációban. 

Victor Vasarely: Optikai illúzió

Rielynél aztán a vonalak újra a valósággal keresnek kapcsolatot: 

Bridget Riely: Tájlép

Egy mai holland festő, aki vég nélkül festi tengerparti képeit, eljutott a csak vonalas ábrázolásig., mert ez adja vissza a tengerpart magányát legjobban:

Suus Zwekhorst: Part

A 20. században a nyomdatechnika forradalmával a grafikusok előtt szabad út nyílt, különösen a könyvillusztrációk terén. Lélektől lélekig egy vonallal.

 Szász Endre: Savonarola

Kass János: Szent Ferenc prédikál a madaraknak. 

Cseh Tamás: Indián 

Picasso: Metamorphosis - illusztráció Ovidius verséhez

Gross Arnold a színes rézkarcban ért el kiváló eredményeket. Én egy fekete fehér munkáját választottam, ahol jól látható a vonalas ábrázolás rendkívül bonyolultsága.

Gross Arnold: Kék álmok városa

Az urban sketchers művelőihez közel állnak az útirajzok. Talán nem véletlen, hogy az építészek körében jelent meg. Finta József így vall erről: 

"A rajzban, a vonalban kifejezhető tér problémája már egyetemi éveim előtt is foglalkoztatott. Arra azonban, hogy az általam húzott vonal és a kezem, agyam, szívem akarata között milyen áttétek, összefüggések lehetnek, nem folyamatosan formálódó tervezéstechnikám vezetett rá, vagy tette fel e tárgyú, ma is izgató kérdéseit. Útirajzaim voltak azok, amelyek a vonalak szerepének értelmezésére, újraértelmezésére késztette, s késztetnek ma is. Szülőföldem, a kalotaszegi táj különös hullámzását, dombjainak ritmusát, vagy Reims, Rouen, Amiens, Tours katedrálisainak térbe konglomerálódó vonalszöveteit megfejteni – ez számomra legszebb, pillanatnyi eufóriát is teremtő kihívás. Mikor házaik képletét próbálom megfogalmazni, különös fontosságúvá válik számomra a térré formálódó vonalak igazsága. Vastagságuk, nyomatékaik által együtt gondolkodnak velem, s különös viszonyukban már eltűnik a hierarchia: azaz hogy én irányítom, szülöm-e a vonal útját, vagy talán már az veszi át az irányító szerepet?!"

Finta József: Kalotaszegi táj

Áttekintve az előzőket: Mi is a rajz? Előtanulmány, kísérlet, 

részművelet? Vagy a művészet születésének pillanata? Önértékű

műfaj?

Mi, akik az utcákat járva rajzolunk, nyilvánvalóan hajlunk 

az utóbbi felé. Tagjaink munkáit tekintve ezek az alkotások 

valóban önálló művek.

Josef Ralt:: Starbucks

Szoboszlay András: Rózsák tere

Nagy Zsuzsa: Kávé

Kis Tünde: Vásárcsarnok

Nagy Erika: Párizs

Ligeti Zsuzsa: Wörthi tó

Ligeti Zsuzsa: Sör

Ligeti Zsuzsa: Feldkirchen főtér

Befejezésül  egy olyan megjelenése a vonalnak, amely már 

másfelé vezet, de derűt hoz a szívünkbe: 

Mezőségi párna

Ezt szerettem volna bemutatni március 5-én a Fúgában, de a technika ördöge meggátolt. (azóta az unokám helyrepofozta a pendrive-ot, amit a Fuga számítógépe megevett). remélem, mindenkinek kedvet csináltam a vonalas ábrázolásnak.

Ligeti Zsuzsa